Locsolóversek 2. gyűjtemény

Elmondjam, az éjjel álmomban mit láttam?
Hogy egy mocskos leány lakik itt e házban.
S jöttem hamarjába',
hogy szépen felkapjam,
S a patak vizére vigyem őt le gyorsan.
Ott a folyó vizében addig mártogatnám,
Amíg én magam is szép tisztának látnám.
Ezen fáradságért egyebet nem kérek,
Egy pár piros tojás legyen az én bérem.

* * *

Üdvözlöm e szent ünnepet,
A ház minden lakóit,
Kívánom, hogy töltsék vígan
Ennek minden óráit.
Vagyon itt egy szép virágszál,
Aki, tudom, öntözést vár,
Mert víz nélkül minden palánta,
Úgy gondolom, elszáradna.
De hogy ő sokra viruljon,
Orcája is piruljon,
Megöntözöm piros vízzel,
Fogadja el jó szívvel.

* * *

Locsoló verset
Mondok most el nektek,
Mit Édesanyámtól
Tanultam, mint gyermek.
De mint a cserépnek
Darabja elveszett,
Kiegészítettem
A hiányzó részeket.
Gyászt öltött magára
Az egész természet,
Midőn Krisztus urunk
A keresztfán vérzett.
Jámbor tanítványai
Zokogva siratták,
Midőn a jó gyermek
A jó édesanyát.
A meghalt testet
Keresztről levették,
Gyócsba tekerték,
Sziklába temették.
A katonák, kik
Jézust megfeszítették,
A síró asszonyokat
Vízzel szétkergették.
Harmadnap múlva
Megnyílt a sír szája,
Kilépett belőle
Az élet királya
Ezzel mutatta meg,
Lesz még feltámadás,
Lesz még a síron túl
Örökké valóság.
Posta vagyok, posta,
De régen siettem,
Mózes seregéből
Hozzátok érkeztem.
Nem jöttem egy napra,
Se nem egy órára,
Engedelmet kérek
A locsolkodásra.

* * *

Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára,
új életet öltött ismét föl magára.
Én is e szent napon örömöt hirdetek,
mert Jézus feltámadt! Ezen örvendjetek!
Már régen szokása minden kereszténynek:
örvendeznie e nap ifjúnak és vénnek.
Én is köszöntöm hát ezen szent napunkat,
és hozzá frissítem szép leánykájukat.
Mert hogy mit akarok, már azt is megmondom,
öntözködni jöttem. Szóm nem is cifrázom.
Frissítő balzsamos víz is van kezembe,
ez hozta húsvétot emlékezetembe.
Engemet öntöző Apollónak hívnak,
vizemtől a lánykák mint virágok nyílnak.
Kérem hát alássan e háznak az urát,
engedje megönteni kedves leánykáját.

* * *

Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.