Szabadkai karácsony 2004.

Létrehozás: 2008. november 28., 16:29 Legutolsó módosítás: 2008. november 30., 15:04

KARÁCSONYI MŰSOR A SZABADKAI JÉZUS FELTÁMADÁSA TEMPLOMBAN 2004.

 

1. jelenet

 

A gyerekek sétálnak a szentélyben és ismételgetik: Jöjj el, jöjj el, Megváltó...! Egyenként felhangoznak az „Ó”-antifónák szövegei. Mindegyiknek a végén a hang fölerősödik és mindenki hangosabban kiáltja: Jöjj el, jöjj el, Megváltó és segíts rajtunk! Az „Ó”-antifónák után (7 van belőlük) a próféta mondja el szövegét. A próféta után is felhangzik, minden eddiginél hangosabban: Jöjj el, jöjj el, Megváltó és segíts rajtunk!

....................................................................................................................................................................................

 

  1. Ó, BÖLCSESSÉG, aki a Magasságos szájából törsz elő és a világ egyik végéről a másikig eljutsz! Jöjj el közénk és taníts minket a helyes úton járni!

Mindannyian: Jöjj el, jöjj el, Megváltó és segíts rajtunk!

  1. Ó, ADONÁJ, Urunk, aki Izrael házát vezeted, aki Mózesnek az égő csipkebokorban megjelentél, jöjj és szabadíts meg minket is erős jobboddal!

Mindannyian: Jöjj el, jöjj el, Megváltó és segíts rajtunk!

  1. Ó, JESSZE ŐSI TÖRZSE, aki a népek zászlaja vagy, aki előtt minden nemzet imádkozva leborul, jöjj és ne késlekedj, szabadíts ki minket megannyi bajunkból!

Mindannyian: Jöjj el, jöjj el, Megváltó és segíts rajtunk!

  1. Ó, DÁVID CSODÁLATOS KULCSA, nemzetséged uralkodója, aki megnyitsz és bezársz, jöjj el jóságosan és vezesd ki a foglyokat a tömlöc sötétjéből!

Mindannyian: Jöjj el, jöjj el, Megváltó és segíts rajtunk!

  1. Ó, NAPKELET, ó szent fényessége az örök világosságnak, te igazság napja, világosíts meg mindenkit, aki a halál sötétjében tévelyeg!

Mindannyian: Jöjj el, jöjj el, Megváltó és segíts rajtunk!

  1. Ó, MINDEN NÉP KIRÁLYA, aki a mennyei hazát és a földi szentélyt egybe foglalod, jöjj és az embert a sötét nyomorból emeld ki!

Mindannyian: Jöjj el, jöjj el, Megváltó és segíts rajtunk!

  1. Ó, EMMÁNUEL, kegyes Szabadító, Törvényhozónk és Királyunk, jöjj az égből, Istenünk, és add meg nekünk az örök üdvösséget!

Mindannyian: Jöjj el, jöjj el, Megváltó és segíts rajtunk!

 

Próféta: A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát; akik a halál árnyékának országában laknak, azokra világosság ragyog. Mert gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk; az uralom az ő vállán lesz, és így fogják hívni nevét: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örökkévalóság Atyja, Béke Fejedelme. A Seregek Urának féltő szeretete műveli mindezt!

 

 2. jelenet

 

(Az oltár előtt emberek ülnek. Érkezik Jakab, sietősen és izgatottan. Megáll és kérdezi őket.)

 

Jakab: Jó emberek, nem láttátok a tevéimet? Nem jártak véletlenül errefelé?

Zakeus: Miféle tevék? Mi történt veled?

Jakab: Három tevém van. Minden nap kivezetm őket a legelőre. Ezt nagyon szeretik. Ezért is olyan szépek és egészségesek.

Márk (botjára támaszkodva): Hogyan veszíthetted el azokat a tevéket?

Jakab: Elmondom nektek, hogy történt! Miközben szunyókáltam, hallottam, amint egy hang a nevemet kiáltja: Jakab! Jakab! Felébredtem és láttam, hogy a kedves pajtásom, Mózes hív, hogy menjek oda hozzá. Messziről egy különös fényt láttam (az égre mutat), Mózes juhai pedig menekültek, mintha farkas kergette volna őket.

Zakeus (közbeszól): Te pedig felugrottál, hogy lássad, mi történik?

Jakab: Igen! Felugrottam és amilyen gyorsan csak tudtam odafutottam, hogy lássam, mi történik.

Márk: És megfeledkeztél a tevéidről.

Jakab: Pontosan! Ami ott történt, az valami csodálatos volt!

Illés: Mi? Mesélj nekünk!

Jakab: Ilyent még nem láttatok!

Zakeus: Mi volt az? Nem farkasok, ugye?

Jakab: Nem! Az égből jöttek.

Illés: Az égből? Mesélj már!

Jakab: Angyalok voltak az égből!

Zakeus: Angyalok??? Te angyalokat láttál?

Jakab: Mindannyian láttuk őket! Nem csak egy volt, hanem nagyon, de nagyon sok!

Márk: És mit csináltak?

Jakab: Röpködtek és énekeltek. Ha jól emlékszem, azt énekelték: Dicsőség az Úrnak a magasságban és békesség a földön az embereknek! El sem tudjátok képzelni, mennyire gyönyörűek voltak! Fehérek, fényesek! Soha nem láttam még ilyen káprázatos szépséget!

József: Megijedtetek?

Jakab: Én nem ijedtem meg. Én boldog voltam! Olyan jó volt, hogy legszívesebben tovább maradtam volna ott. Én is velük énekeltem!

Zakeus: És mit mondtak még?

Jakab: Egyszerre megálltak és az egyik angyal így szólt: „Nagy örömhírt mondok nektek. Ma született Dávid városában a Megváltótok!”

Illés: Dávid városa Betlehem. Hát akkor, gyerünk oda!

Márk: Na de mi legyen Jakab tevéivel?

Jakab: Ja, tényleg! Mire visszatértem – a tevéim sehol! Kiáltoztam, kerestem őket, de a tevéim eltűntek. Nem láttátok őket? Mind egyformák. Nagyon nyugodt tevék ezek.

Zakeus: Jakab testvérem, nem láttuk a tevéidet. Megyünk Betlehembe megkeresni a Messiást!

Márk: Köszönjük, hogy elmondtad nekünk, mit mondtak az angyalok!

Illés: Lehet, hogy tényleg így van – ha már angyalok mondták! (Elmennek.)

 

ÉNEK: Pásztorok, pásztorok örvendezve... (1. versszak)

 

3. jelenet

 

(Jakab emberekkel találkozik, akik a népszámlálásra mennek Betlehembe.)

 

Jakab: Shalom, shalom jó emberek!

Benjámin: Shalom neked is, jó ember!

Jakab: Úgy látom, a népszámlálásra mentek Betlehembe!

Izsák: Igen! A római császár azt parancsolta, hogy mindannyian menjünk felíratkozni a saját városunkba. Mindannyian Betlehemből származunk, de most Jeruzsálemben élünk.

Jakab: Értem! Nem láttátok a tevéimet? Elveszítettem őket! Három gyönyörű teve! Nem tudom, hol vannak!

Sára: Én láttam néhány tevét ott előttünk. Egymás után mentek. Különös volt, hogy senki nem ül rajtuk. A többi teve után mentek, amelyeken nagy teher volt. Csak mi fáradtak vagyunk és nem tudtunk utánuk sietni.

Jakab: Ó, azok az én tevéim lesznek! (Elszalad.).

Jakab: Ott vannak! Látom őket! Ó, az én kedves tevéim! Utol kell őket érnem! Talán senki nem lopta el őket ezek közül az idegenek közül, akik csak felíratkozni jönnek Betlehembe! Ó, Uram, segíts visszaszerezni a tevéimet! (Megáll és körülnéz). De mi ez a nagy fényesség? Már esteledik és mégis milyen világos van! Ó, Uram! Hát ezek megint az angyalok lesznek! Nem, nem angyalok! Ez valamilyen csillag! Mi ez az egész? Meg kell néznem közelebbről! Nekem ezt látnom kell!Ezt látnom kell!

 

ÉNEK: Dicsőség mennyben az Istennek!

 

(Az angyalok bevonulnak a szentélybe, Mária és József pedig a kis Jézussal megjelennek az oltár előtt. Megérkeznek a pásztorok is, Jakab társai, akiknek az angyalok hírül adták Betlehemben a Megváltó születését.)

Máté: Nézzétek, mi lehet ez?

Ábel: Ez az, amit az angyalok hírül adtak nekünk, amíg a nyájainkat őriztük.

Júda: Nézzétek, kik lehetnek ezek az emberek?

Máté: Ez az lehet, amit a próféta megjövendölt: „És te, Betlehem, Júda földje, nem vagy a legkisebb Júda fejedelmi városai között, mert belőled támad majd a fejedelm, aki pásztora lesz népemnek, Izraelnek.”

Júda: Igen, szerintem is ez a jövendölés teljesedett be!

Ábel: Olyan jó itt lenni! Maradjunk itt a közelben!

 

ÉNEK: Mennyből az angyal lejött hozzátok (1. versszak)

 

Máté: Nézzétek, ott vannak Jakab tevéi! (A három teve odajön az oltár elé.) Szegény feje, mindenhol keresi őket, a tevék meg eljöttek hódolni a Messiás előtt!

Ábel: Menjünk, hódoljunk mi is az ifjú Messiás előtt! Úgy örülök, hogy éppen a mi istálónkban született! Nézd, milyen szép és fiatal az édesanyja!

(Megérkezik Jakab, izgatottan és kimerülten. Mindannyian felé fordulnak és csodálkoznak.)

Jakab: Ó, Uram, ó, Megváltóm! Nem tudtam, hogy a tevéim is ide fognak jönni, hódolni a Messiás előtt! (Körülnéz és észreveszi a többi pásztort, akik megérkeznek.) Hát ti is itt vagytok mind: Zakeus, Illés, Márk, József! Itt jönnek a jeruzsálemi emberek is, akik a népszámlálás miatt jöttek Betlehembe!

Köszönöm nektek, jó emberek, hogy segítettetek megtalálni a tevéimet! Én pedig segítek nektek megtalálni a Messiást, akit egész Izrael vár! Nézzétek, itt van (a Mária karján lévő gyermekre mutat): megszületett, mint kisgyermek, a tiszta Szűztől! Itt vannak az angyalok is, akik először a pásztoroknak mondták el ezt a nagy örömhírt! (Az angyalokra mutat.)

Izsák: Ez az egész olyan csodálatos! Még soha nem láttam ilyent! Soha nem gondoltam volna, hogy a saját szemeimmel fogom látni az ifjú Messiást és az ő gyönyörű Édesanyját! Ez itt tényleg olyan, mint a mennyország!

Júda: Úgy örülök, hogy a Messiás pont a mi istállónkban született meg!

Jakab: Olyan boldog vagyok: elveszítettem a tevéimet, de őket keresve megtaláltam a Messiást! Testvérek! Megtaláltuk a Messiást! Pásztorok, vándorok, ti mindannyian, akik vártátok Őt és most örültök, hogy eljött: az angyalokkal együtt köszöntsétek Megváltótokat és éneklejünk neki együtt, tiszta szívvel!

 

ÉNEK: Fel, nagy örömre!

 

MINDANNYIAN: BOLDOG KARÁCSONYT MINDENKINEK!

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben