Betlehemes Játék 2.

Szereplők: Betlehemes, Evangélista, Pásztor 1, Pásztor 2, Pásztor 3, Öreg, Bojtár, Angyal 1, Angyal 2, Mária, József, Kiskórus

BETLEHEMES: Dicsértessék a Jézus Krisztus! Szabad-e bejönni ide Betlehemmel?
(Bemennek a szobába, a Betlehemet leteszik az asztalra vagy a földre.)

EVANGÉLISTA: Ebben az időben történt, hogy Augusztusz császár rendeletet bocsátott ki, hogy az egész földkerekséget számlálják össze. József is felment Galilea Názáret nevű városából Júdába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, hogy feljegyeztesse magát Máriával, a feleségével együtt, aki áldott állapotban volt. Ott tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje. Mária megszülte egyszülött fiát, pólyába takarta és jászolba fektette, mert nem kaptak helyet a szálláson. Pásztorok tanyáztak a vidéken kinn a szabadban és éjnek idején őrizték nyájukat.

BOJTÁR: Már két hete, vagy három Öregapánkat várom. Nézd csak, ott jön! Jól látom?

ÖREG: Tüdős, májas, huppantós jóestét! No, öcsém, van-e hibám vagy károm?

BOJTÁR: Ha a nyájat én vezetem, nincs ott semmi veszedelem.

PÁSZTOR 1: Hány az óra, Öreg?

ÖREG: Háromfertály időre, feküdjünk a földre! Az Öregnek kicsi kell, alig iszik - bukik fel.
(Lefekszenek mind és alszanak, halkan szuszognak. Az 1 pásztor lassan sétál, őrködik.)

PÁSZTOR 1: Juhászim, pajtásim, de elaludtatok, ennél a nagy nyájnál egyedül hagytatok! Mind úgy alszik, mint az összeesett duda, ilyen hideg éjjel talán nem is csuda...
(Megáll, figyel)

PÁSZTOR 1: Milyen szép ma Betlehem, fényességet lát szemem... Egy szép csillag amint száll, rozzant pajtánál megáll.
(ének: Mennyből az angyal...)

ANGYAL 1: Glória!

PÁSZTOR 1: Ejnye, pajtás, angyal szól tán?

PÁSZTOR 2: Persze, hogyne, a kolbász kukorékol a kéményben!

ANGYAL 2: Glória!

PÁSZTOR 1: Hallod-e pajtás! Azt mondja: gomolya!

PÁSZTOR 3: Gomolya? Ó, ha kettő-három tarisznyánkba gurulna...

ANGYALOK: Glória! Glória!

PÁSZTOR 1: Az áldóját... Ébredjetek, ébredjetek!
(Az 1 pásztor megrázza a többi pásztort, akik az Öreg kivételével felkelnek.)

PÁSZTOR 2: Ki vagy te?

ANGYAL 1: Égből küldött engem Isten, hogy az örömhírt hirdessem, hiszen ma megszületett, ki megjövendöltetett!

PÁSZTOR 3: (álmosan) Ej, mi dolog ez, ej, mit jelent ez?

ANGYAL 2: Új örömöt mondunk nektek, kik itt jelen vagytok, megszületett Betlehemben a ti Megváltótok! Rossz istállóban, szalmában, jászolban fekszik a Messiás ebben a nagy fagyban.

PÁSZTOROK: (ébresztik az Öreget) Kelj fel, Öreg, indulás, vár minket a Messiás!

ÖREG: (felül, bosszúsan) Kuratéra, bakatéra, élhetetlen gyurgyóka, babsze kokassa, mit kurjongatsz a fejem fölött, miért nem hagysz már aludni?

PÁSZTOR 3: Csapófát az Öreg alá!

ÖREG: Csapófát a nagyapátok térgye alá! Fel bír még az Öreg a maga erejéből is állani.

PÁSZTOR 1: Ne féljen kend, Öreg, velünk van az Isten!

ÖREG: Nem is félek, csak ... a szívem nagyon remeg.

PÁSZTOR 2: Jöjjön, Öreg, Betlehembe!

ÖREG: Hová, Debrecenbe?

PÁSZTOR 3: Nem, Öreg, Betlehembe, a kis Jézuska imádására.

PÁSZTOR 1: Elég már! Mit vigyünk a kis Jézusnak ajándékul?

PÁSZTOR 2: Egy bárányt, egy sajtot!
(énekli) Ilyen szegény pásztoroktól elég lészen, elég lészen, Talán még egy aranynál is többet tészen!

EVANGÉLISTA: Miután az angyalok visszatértek a mennybe, a pásztorok így biztatták egymást: "Menjünk hát Betlehembe, hadd lássuk a történteket, amiket az Úr hírül adott nekünk." Gyorsan útra keltek és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő kisdedet.
(Ének: Pásztorok, pásztorok...
Közben a pásztorok a Betlehemhez mennek.)

PÁSZTOR 3: Bárányt vivő jó társam, menj be te elsőnek, amint lehet tiszteljed, térdhajtással köszöntsed, kérj áldást nyájunkra, malasztot magunkra a kis Jézustól!

BOJTÁR: (énekli) Rossz a Jézus kis csizmája, sír a ködmöne, ázik, fázik, megveszi az Isten hidege. Hogyha volna kiscsizmám Jézuskának od'adnám. Báránybőrös ködmönkémmel jól betakarnám. Akkor hozzám hajolna, talán meg is csókolna. Boldogabb a széles földön senki sem volna.
(Az Öreg közel hajol a Betlehemhez.)

ÖREG: Hé, te, mi az a nagy fényes?

PÁSZTOR 1: Gyertya világ, Öreg.

ÖREG: Hát az a gyapjas?

PÁSZTOR 2: Kis bárány, Öreg.

ÖREG: Hát az a nagy fülű?

PÁSZTOR 3: Kis szamár, Öreg.

ÖREG: Hát a kis Jézuska, hol fekszik?

PÁSZTOR 1: Ott fekszik a jászolban. Nézzen bele jól!
(A pásztorok odatérdelnek a Betlehem elé.)

PÁSZTOR 3: Vedd le pásztor a bundád, takard be a Jézuskát, mert nincs neki bundácskája, ázik, fázik lábacskája.

PÁSZTOR 1: Édes kis Jézuskám, még csak takaród sincs...! Szeretettel adom ajándékul neked kopott pásztorszűröm, én majd az éjszakát nélküle is tűröm!

PÁSZTOR 2: Édes kis Jézuskám, egy kis bárányt hoztam, az alomból szépnek leginkább ezt tudtam!

PÁSZTOR 3: Én is neked adnám kerek kis sajtocskám, de az út hosszú volt, s lukas a tarisznyám. Talán elvesztettem, esetleg megettem? Amíg ideértem, bíz' elfelejtettem...!

PÁSZTOR 1: (a bojtárhoz) Mit adj neki! Ne törd fejed! Fejd a kecskét, hozzál tejet!

MÁRIA: Köszönöm pásztorok, köszönöm tinektek, s kívánom: a mennyben örvendezhessetek, a menyben mindnyájan jutalmat nyerjetek, s ott örökké tartó örömben éljetek.

JÓZSEF: Köszönjük, fiaim, szép ajándékotok, Isten jutalmazza minden fáradságtok, adja meg orcáját örökké látnotok!