Betlehemes 2006

Szereposztás: Első Pásztor:

                            Második Pásztor:

                            Öreg Pásztor:

                             1. Angyal:

                             2. Angyal:

                             3. Angyal:

Színjáték:

Angyalok: (Bejönnek, leteszik a betlehemet, s mellette megállván énekelnek.) Menyből az angyal, eljött hozzátok pásztorok, pásztorok. Hogy Betlehembe sietve menvén lássátok, lássátok.  Istennek Fia, aki született jászolban, jászolban. Ő leszen néktek Üdvözítőtök valóban, valóban. Mellette vagyon az édes anyja, Mária, Mária; barmok közt fekszik jászolban nyugszik szent Fia, szent Fia. El is mennének köszöntésére azonnal, azonnal; Szép ajándékot vivén szívükben magukkal, magukkal. 

1. Pásztor: (Belép) Jó estét, gazda! Terítse asztalát fehér abroszával, mert nem tudja, miféle pásztorok lepik meg ma a házat! (lefekszik)

2. Pásztor: Jó estét, gazda! Akkorát zökkentem a kendtek ajtajában, hogy a 355 mázsás lelkem majd kiszakadt. Hát te már most is alszol? Keljél már föl (oldalba böki), mert a Bandi kakas már hármat kukorékolt!

1. pásztor: Na, ha te mondod, csak föl kelek!

2. Pásztor:  Hát te, pajtás mesélj, mit álmodtál?

1. Pásztor: Hát én, pajtás, azt álmodtam, akkora egy szúnyogot láttam, hogy az egyik lába a tápai, a másik lába a szögedi templomon volt és úgy ivott a Tiszából. Hát és még azt is álmodtam, hogy a gazda egy marék 100-ast adott.

2. Pásztor: Jó is volna pajtás! Hát az Öreg hun maradt?

1. Pásztor: Már két hete, vagy három Öregapánkat várom, de biztosan fennakadt a nagy hóban. De azért megpróbálok egy füttyentést  vagy egy koccintást: begyűn-e. (fütty)

2. Pásztor: Jöjjön be kend, Öregapó, mert megveszi odakint az Isten hidege!

Öreg Pásztor: Nem megyek, mert a félméteres füstölt kolbászt a nyakamba akasztjátok.

1. Pásztor: Dehogyis akasztják, nem olyan szíves a mi házigazdánk, gyere csak be!

Öreg Pásztor: Nem megyek, mer’ a kásás fazekat a fejembe borítjátok.

1. Pásztor: Dehogyis borítják, még ha valaki akarná, se engednénk, van itt, aki megegye; gyere hát bátran!

Öreg Pásztor: Na, mégis bemegyek, mert majd megvesz az Isten hidege. (Belép, botját a földhöz veregetve csörömpöl.)                                     

Hopp Istók, töröncsös, füstölt kolbászos, paszulyos jó estét! Már én is itt vagyok, farkasszőrű bőrbundámon a lyikek-lyukak igen nagyok. Egész éjjel húzták-vonták, de mégse tudták elhúzni tőlem a farkasok. Már én igen derék juhászember vagyok, tíz-húsz-harminc farkastól nem is igen tartok. De ha egyet is meglátok, mingyár’ elszaladok. Nem tudjátok, hol jártam én az éjjel?

2. Pásztor: Hol öreg, hol?

Öreg Pásztor: Még az operetencéros tengeren is túl; még azon is túl, ahol egy kis fekete disznó túr; ott, ahol a sernek, bornak rőfit két garajcárér mérték.

1. Pásztor: Ittál, öreg, ittál?

Öreg Pásztor: Itt álok, juhász pajtásom, itt, itt!

2. Pásztor: Nem úgy, öreg ittál-e ott?

Öreg Pásztor: Ittam hát, meg még most is meginnám, ha volna. De ti idebenn mindent megittatok-ettetek, 777 éves öregapátokat mosogatólével, pálluggal se várjátok, róla nem is gondolkoztok; hát nem tudjátok az Isten tízparancsolatát? Még ma este ez az átkozott gircses-görcsös bot töri a hátatok csontját!

1. Pásztor: No, jól van öreg, inkább hunyjunk egyet!

(pár pillanat múlva az angyalok ébresztik a pásztorokat)

Angyalok: Glória, Glória! Dicsőség a magasságban Istennek!

2. Pásztor: Ejnye pajtás, angyal szól tán?

Öreg Pásztor: Nem angyal szól, a kakasok kukorékolnak a góréban!

Angyalok: Glória, glória!

2.Pásztor: Hallod-e, azt mondja: gomolya! Ó, ha 2-3 tarisznyánkba gurulna…

Angyalok: Dicsőség a magasságban Istennek! Égből küldött engem Isten, hogy az örömhírt hirdessem, hiszen ma megszületett, ki megjövendöltetett!

1.Pásztor:  Az áldóját! Ébredj, pajtás, ébredj!

2. Angyal: Új örömöt mondunk nektek, kik itt jelen vagytok, megszületett Betlehemben a ti Megváltótok!

1. Angyal: Menjetek, meg ne álljatok Betlehem városáig! Ott találjátok a Gyermeket a város szélén egy rongyos istállóban, ott fekszik jászolában.

1.Pásztor: Induljunk izibe! Jöjjön Öreg betlehembe!

Öreg Pásztor: Hova, hova Debrecenbe?

2. Pásztor: Dehogy Debrecenbe, Betlehembe, ahol a Kisjézus megszületett!

Pásztorok: (ének a Betlehem előtt) Pásztorok, pásztorok örvendezve, sietnek Jézushoz Betlehembe; köszöntést mondanak a kisdednek, kiváltságot hozott az embernek. Angyalok szózata minket is hív, értse meg ezt tehát minden hű szív; a kisded Jézuskát mi is áldjuk, mint a hív pásztorok, magasztaljuk. (az öreg másfele elmegy…)

1. Pásztor: Az öreg elvétette tán az irányt, he? Hun marad el?

2. Pásztor: Majd gyün a’, ne féltsd! Rossz píz nem vész el!

Öreg pásztor: (becsatorászik, álmélkodva) Nézze mán, micsoda fényesség, mint karácsonykor éjféli misén!

1. pásztor: (mérgesen) Hun vakarózott kend odakin’! Tán a holdat őrizte, hogy meg ne rágják az egerek?

2. pásztor: Hagyjad pajtás, tudod nem olyan fiatal ő már… elbotorkál erre-arra! Inkább járuljunk a Kisjézus elé!   

2. Pásztor: (letérdel a betlehem elé) Úr Jézus, ki után oly régen óhajtozám, szívemből köszöntlek, eljöttem tehozzád. Egy kis túrót, sajtot hoztam fölségednek.

1. Pásztor: (letérdel a többiek mellé) Drága kicsi Jézuskám, én vagyok a pásztorok közt a legfiatalabbik pásztor. Hoztam egy kis báránykát, jó szívvel adom néked játszotársadul. (Öreg közben tanácstalanul toporog, a betlehemtől távolabb áll) Gyere te is Öreg a Kisjézust imádni!

Öreg pásztor: Mi az a nagy fényes?

2. pásztor: Gyertyavilág, Öreg!

Öreg pásztor: Hát az a villásszarvú?

2. pásztor: Az ökör, Öreg!

Öreg pásztor: Hát az a nagyfülű?

1.pásztor: A kis szamár, Öreg!

Öreg pásztor: Hát a Kisjézus hun fekszik?

2. pásztor: Ott fekszik jászolba, szegényes nyoszolyába. Nézzen bele jól!

Öreg pásztor: Látom, mán az a kis aranyhajú, amelyik ott rúgkapálik… (letérdel) Üdvözlégy Kisjézus, ég és föld reménye, megláthattam orcád életem végére! Rossz, öreg lábammal igencsak szaladtam. Jézuska néked e furulyát faragtam.

3.Angyal: Jó pásztorok! Megváltót íme láttátok, el is hangzott szívből jövő buzgó imátok. Az Úr Jézus meg is adja, amit kértek, csak jámborul éljétek a földi életet.

1.Angyal: Még mielőtt tovább menne jámbor csapatunk, e ház gazdájához lenne egy pár szavunk!

Mindenki: Áldja meg e Kisded e ház gazdáját, vele egyetemben egész családját, rokonságát, szomszédságát, falva határát! Töltse meg az Isten pincéjét, kamráját!