Tisztújítás 2012: Gyakran feltett kérdésekre válaszolt Muntag András, a zsinat világi elnöke

A szerkesztőségünk által is publikált ütemezési terv szerint az egész tisztújítási folyamat a gyülekezeti jelölőbizottságok megalakulásával, illetve megerősítésével kezdődik. Mit jelent ez?
Ahol van jelölőbizottság, ott nem kell újat választani, hanem a régiek e tisztségükben tovább dolgozhatnak. A jelölőbizottság 3-5 tagú legyen, egy elnökkel, mandátumuk 6 évre szól.
Feladatuk, hogy az általános tisztújítást (illetve ciklus közben a rendkívüli választásokat) előkészítsék: hozzájuk kell az ajánlásokat eljuttatni a felügyelő, a presbiterek, a gondnok, a számvevőszék tagjai stb. személyére. A feladatuk többek között az is, hogy az új jelölőbizottsági tagokra is gyűjtsenek ajánlásokat.
Új jelölőbizottság felállítására akkor van szükség, ha a gyülekezetben a korábban megválasztott jelölőbizottság tagjai lemondtak, elhunytak, elköltöztek, esetleg nem ismeretes már a kilétük. Ilyenkor a gyülekezetnek érdemes olyan tagokat választania, akik ezután már hat évig be tudják ezt a tisztséget tölteni.

Hogyan lehet a jelölőbizottsági tagokat megválasztani?
A gyülekezeti tagok vagy a gyülekezet elnöksége javasolja és a közgyűlés választja meg őket.

Nézzük végig konkrétan, hogy mi történik, ha felállt a jelölőbizottság, elindul a jelöltállítási folyamat.

A jelölőbizottságnak ki kell dolgoznia egy ütemtervet, hogy minek mikorra kell teljesülnie ahhoz, hogy a gyülekezetben 2012. március 31-éig a választási folyamat lezárulhasson.
A gyülekezeti jelölőbizottság először is készít egy felhívást, amelyben tájékoztatja a gyülekezeti tagokat a választási folyamatról, hogy milyen teendők, előírások vannak ezzel kapcsolatban. Ebben közzéteszik a választás menetrendjét.
Felül kell vizsgálni a választói névjegyzéket, s azt közzétenni.
Esetleg tartani kell egy olyan közgyűlést, amely a gyülekezet Szervezeti és Működési Szabályzatának (SZMSZ) azokat a változtatásait szavazza meg, amelyek a választáshoz szükségesek.
Ezután a bizottság ajánlásokat gyűjt gyülekezeti presbitériumi tagokra, gyülekezeti tisztségviselőkre és küldöttekre az egyházmegyei közgyűlésbe.
Eközben az egyházmegyei jelölőbizottság megkeresésére a gyülekezeteknek ajánlásokat kell adniuk az esperes és az egyházmegyei felügyelő személyére.
Ezután a gyülekezeti jelölőbizottság megvizsgálja, hogy a jelöltek megfelelnek-e a törvényi feltételeknek, és jelölhetők-e a tisztségre. Véglegesíti az egyes jelöltlistákat. Erről egy jelentést készít, és azt a választó közgyűlés elé tárja.
A gyülekezeti választó közgyűlésnek 2012. március 31-éig kell lezajlania. Ezen a közgyűlésen a saját tisztségviselőkön, presbitereken túl a gyülekezet egyházmegyei küldöttjét is meg kell választani.
Az új gyülekezeti tisztségviselők és a presbitérium ünnepélyes beiktatásának március-április hó folyamán kell megtörténnie. Az új gyülekezeti presbitérium alakuló ülését 2012. április végéig kell megszervezni. 

Milyen új szabály van a tisztségviselők presbitériumi tagságával kapcsolatban?
Korábban a törvény előírta, hogy ha az egyházfit, a kántort, az irodavezetőt, a gondnokot, a számvevőszék elnökét tisztségére megválasztják, akkor ők automatikusan presbiterek lesznek. Ezentúl arról, hogy mely tisztségviselő legyen tagja automatikusan a presbitériumnak, a gyülekezetnek kell rendelkeznie.
A lelkész, a felügyelő és a másodfelügyelő nem tartozik ebbe a sorba: ők természetesen automatikusan tagjai a presbitériumnak.
A régebbi szabályozást azért kellett javítani, mert ha például a kántor 16 éves, a kora miatt nem választható a presbiteri tisztségre. Vagy például ha a hivatalvezető nem evangélikus, akkor nem lehetett presbiter. Ezért a zsinat úgy döntött, hogy a tisztségviselők presbiteri tagságáról való döntést a gyülekezetek kezébe helyezik.  

Az összeférhetetlenségi szabály kérdése is felmerült korábban. A törvény szerint lehet-e például a gyülekezet fenntartásában lévő iskola igazgatója a gyülekezet presbitere?
Erről többféle javaslat is elhangzott, de végül összeférhetetlenségi szabályt nem fogadtunk el. Így a fenti példa lehetséges. De javasoljuk, hogy a presbitériumban ne legyenek többségben az intézményi alkalmazottak. Egy gyülekezetben egyébként nem lehet megtenni azt, hogy épp azokat a legértékesebb embereket hagyjuk ki a presbitérium tagjai közül, akiknek gondolkodására, átlátására a legnagyobb szükségünk van. 

Filiában lehet-e a gondnok és a pénztáros ugyanaz a személy? Ez esetben vele együtt értendő a presbitérium hatfős létszámminimuma?
Lehet ugyanaz a személy. Nincsen törvényi megkötés arra, hogy egy személy több tisztséget ne tölthessen be.
Más gyülekezetben azonban nem lehet tisztségviselő. Ha Angyalföldön valakit megválasztanak, akkor ezzel egy időben a Deák tér nem választhatja meg.
Leánygyülekezet az a gyülekezetrész, amelynek ugyan önálló presbitériuma, önálló istentiszteleti helye van, de önálló lelkésze és felügyelője nincsen. Tehát a leánygyülekezetnek külön presbitériumot kell választania saját ügyeinek vitelére. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a leánygyülekezeti presbitérium minden tagja az anyagyülekezet presbitériumának is tagja, hiszen ott együttesen legfeljebb 25 fő lehet presbiter, és ezt így sok esetben nem lehetne megvalósítani. A gyülekezet dönthet arról, hogy a presbitériumában hány fő képviselje a filiát. 

Társult egyházközségnél ki legyen a felügyelő személye?
Társult gyülekezeteknél az egyes gyülekezettesteknek van önálló presbitériuma (pl. három felügyelővel és három presbitériummal), de az egész társult gyülekezetnek is van presbitériuma és felügyelője. Erre a felügyelői tisztségre választani kell valakit: pl. valamelyik gyülekezet felügyelőjét, vagy éves rotációban mindig valamelyik felügyelő tölti be ezt a tisztet, vagy külön személyt is választhatnak. 

Az anyagyülekezetnek és a filiáknak közösen kell választaniuk jegyzőt és számvevőszéket, vagy külön-külön sajátot?
Mindig a gyülekezetek döntésétől függ, hogy a gyülekezetrészek együtt vagy külön-külön akarják-e a saját ügyeiket intézni. A törvény például a gyülekezet jelölőbizottságáról beszél, ami azt tükrözi, hogy sokszor nincs értelme gyülekezetrészenként külön szervezni egyes dolgokat. 

A törvény külön beszél az anyagyülekezet és a filia presbitériumáról. Viszont arról sehol sincs szó, hogy az egész egyházközséget érintő ügyekben az anyagyülekezet presbitériuma vagy az anyagyülekezeti és a filiális presbitériumok együttesen döntenek-e. Hogy van ez?

A választási törvény szerint (24.§) a választásoknál törekedni kell arra, hogy a presbitériumban (és a képviselő-testületben) az egyházközség minden rétege képviselve legyen (nem új szabály!). Ez azt jelenti, hogy a jelöltállításnál ügyelni kell arra, hogy ne legyen kizárólagos a presbitérium összetétele: ne csak az anyagyülekezetből, ne csak férfiak, ne csak 50 év felettiek stb. Ezt rugalmasan, ám lelkiismeretesen kell kezelni, kvótarendszer nincs.

Mire kell ügyelni a presbitérium összetételében? A gyülekezeti presbitériumok megválasztásakor jó-e, ha ügyelünk a kor, a nemek arányára?
Az egyházközségi presbitériumok megválasztásakor jó, ha figyelünk arra, hogy ne csak férfiakat válasszunk, és hogy a fiatalok és idősek aránya is összhangban legyen. Az egyházközség különböző szórványaiból, filiáiból és társult gyülekezeteiből is legyenek benne tagok. 

A gyülekezet vezetősége a gyülekezeti közgyűlés választásával áll fel. A következő lépcső az egyházmegyei szint felépítése lesz. Ez hogyan zajlik?
Az egyházmegyei jelölőbizottság megkeresésére a gyülekezetek személyeket ajánlanak az egyházmegyei tisztségviselők, az esperes és az egyházmegyei felügyelő személyére. Az egyházmegyei jelölőbizottság véglegesíti a jelöltlistát. Az esperest és az egyházmegyei felügyelőt e lista alapján közvetlenül a gyülekezetek fogják választani április végéig. Ez lesz az új gyülekezeti presbitérium egyik első feladata.
Az új egyházmegyei közgyűlést a megválasztott esperes és felügyelő fogja összehívni. A közgyűlést az egyházmegye lelkészei és felügyelői, továbbá a gyülekezetek által választott küldöttek alkotják, s először júniusban ül majd össze. Ők választják meg az egyházmegye vezérkarát. Kettő ebből már adva lesz az esperes és a felügyelő személyében, de választaniuk kell egy másodfelügyelőt, egy espereshelyettest, egy missziói és egy ifjúsági lelkészt, továbbá egy gazdasági felelőst. Ez a hét ember alkotja az egyházmegyei presbitériumot. Ezután megválasztják a kerületi és zsinati küldötteket, valamint – igény szerint – a különböző bizottsági tagokat (új egyházmegyei levéltárost, jelölőbizottságot, zenei, missziói bizottságot stb.).

Hány ajánlást adhat egy-egy egyházközség az egyházmegyei és egyházkerületi tisztségekre?
Mindenki annyit ajánlhat, amennyi alkalmas személyt jó szívvel javasolni tud. A jelölőbizottságot ez annyiban befolyásolhatja a lista összeállításánál, hogy látja, ha valaki nagy támogatottságot élvez.  

Az egyházmegyei elnökség jelölése és választása, valamint az egyházkerületi elnökség választása esetén az anyagyülekezeti presbitérium dönt, vagy egy-egy „részszavazata” van a különböző egyházközségi részek presbitériumainak, vagy az anyagyülekezet és a
filiák presbitereinek van egy-egy „részszavazata”?

Az egyházmegyei és -kerületi elnökség tagjainak választásakor az egyházközség presbitériuma „szavaz”. A szavazat súlyát a gyülekezet által fenntartott lelkészi állások száma (de legfeljebb 3) határozza meg. Az egyházközségnek egy presbitériuma van – ez a több részből álló egyházközségeknél is így van. Tehát a „részeknek” nincs „részszavazata”.

Mikorra áll fel az egyházkerületi és az országos szint?
Június és szeptember között szerveződik meg az új egyházkerületi szint, és október-december között az új országos szint.
Októberben kerül sor az intézmények zsinati küldötteinek megválasztására, és novemberben lesz a zsinat alakuló ülése. Ekkor választják majd az országos tisztségviselőket. Decemberben ülésezik először az újjáalakult Országos Presbitérium.
Az országos munkaági bizottságok, az intézmények igazgatótanácsai és az országos irodaigazgató választására 2013-ban kerül sor. 

A különböző tisztségekre megválasztottakat hogyan iktatják be?
A törvény különválasztja, hogy kit milyen módon kell beiktatni: van, akit közgyűlési keretek között, van, akit istentiszteleten. A gyülekezetben a felügyelő, presbiter, új tisztségviselők beiktatása istentiszteleten történik. 

Hogyan zajlik majd az egyes emberek átvilágítása?
Egyházmegyei szinttől mindenkit át fognak világítani a Tényfeltáró Bizottság tagjai.
Az egyházmegyei, egyházkerületi, illetve országos jelölőbizottsághoz beérkezett ajánlásokat elküldik a Tényfeltáró Bizottságnak, akik a személyeket megvizsgálják, hogy szerepelnek-e a 2006 óta végzett kutatás anyagában, listákban, feljegyzésekben. A vizsgálat eredményét az egyes bizottságokhoz küldik majd meg.
A vizsgálat eredménye nyilvánosságra kerül, az egyes jelölőbizottságok a jelöltekről szóló előterjesztésükben közlik majd az egyházmegyei, illetve egyházkerületi közgyűlésen.
Ez az eredmény befolyásolhatja a választást, de nem feltétlenül. Ha pozitív is a vizsgálat eredménye, a személyek akkor is megválaszthatóak. Lesznek olyanok, akik ennek az eredménynek az ismeretében nem fognak valakit megválasztani, és lesznek, akik ezt az eredményt figyelmen kívül hagyják. 

A gyülekezeteknek kettős zárt borítékban kell beküldeniük a választási jegyzőkönyvi kivonatot. Miért kell ez az intézkedés? Kinek kell aláírni és hitelesíteni a borítékot?
Az első borítékot például egy egyházmegye elnökségének címzi egy egyházközség. Amikor megérkezik az esperesi hivatalba a küldemény, felbontják. A második boríték arra jó, hogy lássák, hogy szavazatbeküldésről van szó, amit a szavazatszámláló bizottságnak adnak át, akik az összes beérkezett szavazatot egyszerre bontják ki.
A jegyzőkönyvet a gyülekezet elnöksége és jegyzője hitelesíti kézjegyével.