Hol tart az evangélikus múltfeltárás? – Beszámoló „Az ügynökkérdés egyházi feldolgozása és teológiai kérdései” című konferenciáról – Képekkel! Hangfájlokkal!
Budapest – A Magyarországi Luther Szövetség szervezésében higgadt hangvételben, nagy érdeklődéssel, ökumenikus kitekintéssel került sor 2010. október 30-án a Deák téri gyülekezeti nagyteremben az egyházi közelmúltat, a Tényfeltáró Bizottság munkáját és a Háló (Luther Kiadó, 2010) című kötetet megvitató alkalomra. Szöveg és fotó: Grendorf-Balogh Melinda
Ittzés János elnök-püspök, a konferencia egyik védnöke nyitóáhítatában Gal 6,2 alapján rámutatott a teherhordozás isteni és emberi dimenzióira, egyházi létünk lényegi hiányosságára. Ezt követően dr. Fabiny Tibor egyetemi tanár, MLSZ elnök, főszervező a múlt megismerésének fontosságát és az abból való tanulást, tisztánlátást és gyógyulást emelte ki többek között a konferencia megrendezésének indokai között.
A bevezetés után előadás és hozzászólás blokkok, illetve egy fórumbeszélgetés adtak lehetőséget a jelenlévőknek a közös gondolkodásra.
Szabó Gyula római katolikus plébános, kutató a katolikus; Dr. Fazakas Sándor a Debreceni Református Egyetem rektora, teológus a református egyházban folyó tényfeltáró munkáról számolt be. Nagyobb testvéregyházaink képviselői kiemelték a párhuzamokat és különbségeket, illetve elismerték, hogy egyházunk ezen a területen jóval több kutatási eredményt mutathat fel.
Roszík Gábor lelkész, volt MDF képviselő először is helyesbítette előadásának címét: Ügynökkérdés az Antall-kormány idején. Elmondta, hogy az érintett időszakban sem volt elkészített ügynöklista a társadalom hatalmas várakozása ellenére. Véleménye szerint a tisztázatlanság árt az egyháznak, a kérdés felszínen tartása pedig az egész közéletnek.
Dr. Hafenscher Károly (id.) ny. lelkész egészségügyi állapota miatt nem lehetett jelen a konferencián, így Ittzés Ádám történésszel való disputája nem valósulhatott meg a tervezett formában. Az Evangélikus Élet hasábjain elindult vitát folytatva Ittzés Ádám reagált a Háló kötetet ért kritikákra és letisztázta a műfaji követelményeket.
A délutáni blokkot dr. Ittzés András matematikus, gyülekezeti felügyelő kezdte el Az átvilágítás lehetősége, mint a tényfeltárás egyik előzménye című előadásával. Azokról a törvénykezési javaslatokról számolt be, amelyről a Háló oldalain nem olvashatunk, de a belső tényfeltárás első lépéseit jelenthették volna. Őt követte dr. Joób Máté lelkész előterjesztése, amely nagy visszhangot talált és a bűnbánat és szégyenérzet megkülönböztetésének fontosságáról és feloldásának kérdéseiről szólt. Dr. Prőhle Péter matematikus a Felelősségünk téma kapcsán többször is kiemelte, hogy a múlt és jelen összekapcsolása fegyelmező erő és egyházi közösségünk viselkedése önmagában is üzenet értékű. Személyes hangú vallomása édesapja, Prőhle Károly professzor érintettsége kapcsán, újabb szemponttal gazdagította a tényfeltárás kérdését, és egyike volt a konferencia felemelő pillanatainak.
Dr. Böröcz Enikő lelkész, egyháztörténész személyes emlékeit és bibliai párhuzamokat is felidézett a Prőhle Károly professzor a tagadásról illetve az árulásról című előadásában.
Zászkaliczky Pál (id.) és Zászkaliczky Péter nyugalmazott lelkészek teológus éveikre, az akkori meghasonlott egyházi vezetésre emlékeztek vissza. Kitértek arra is, mint megfigyeltek családi életükre és arra is, hogy róluk milyen jelentések születtek.
A fórum előtt Mirák Katalin történész, a Tényfeltáró Bizottság tagja, a Háló című kötet szerkesztője a megjelent kiadvány többségében negatív tartalmú visszhangjáról és az egyházon belüli halk biztatásról számolt be. A munkájuknak címzett ellenérvek között az egyházrombolást, megrendelt politikai akciót és bíráskodást nevezte meg.
A konferencia Prőhle Gergely külügyi államtitkár helyettes, országos felügyelő, az alkalom másik védnöke által moderált kerekasztallal és zárszavával fejeződött be. Ennek résztvevői a Tényfeltáró Bizottság tagjai voltak: Dr. Csepregi András lelkész, Mirák Katalin, dr. Kertész Botond történész, dr. Balás István jogász és Ittzés Ádám. Prőhle Gergely a nap sok hozzászólójával összhangban a tényfeltárás jelentőségét emelte ki, az élők megszólítását jelölte meg prioritásaként, ugyanakkor rávilágított az intellektuális különbségtétel fontosságára ügynök és ügynök között.
Lapszemle:
Egyházi ügynökleltár – Keresztény papok, lelkészek és kutatók vitája: hol tart a múltfeltárás?
Múltjukkal birkóznak az egyházak – Nem engedik, hogy feledésbe merüljenek az ügynökügyek
Prőhle Gergely: „Folytatódnia kell a múltfeltásárnak!”
Papok az ügynökkérdésről: Csak a múlt ismeretében lehet különbséget tenni ügynök és ügynök között
