Hit és vallásosság a betegségben és a prevencióban – vallásszociológiai megközelítés

Létrehozás: 2009. november 02., 17:05 Legutolsó módosítás: 2009. november 02., 17:11

Budapest – Dr. Harmati Béla nyugalmazott evangélikus püspök a Magyar Kardiológusok Társasága – Orvospszichológiai Szekciójának ökumenikus kerekasztalbeszélgetésén vett részt, 2009. szeptember 25-én. Előadását közöljük most.

TÉZIS 1:  Az ember „homo religiosus”, „vallásos lény”, azaz nincs emberi kultúra vallásos vagy kvázi-vallásos elemek nélkül. Kimutatható egy bizonyos „hunger for transcendent” (éhség a transzcendens után), különösen is  az un. „végső kérdések” (kezdet és vég, az élet értelme, mi dolgom a világon, etikai magatartás kialakítása)  feltevésében és megválaszolásában minden történelmi korban és kultúrában,  figyelve a vallások mellett a művészeteket, az irodalmat vagy egy-egy embercsoport, nép ünnepeinek kialakulását. Ismert C.G.Jungnál a kollektiv tudattalan, az archetípusok, a rekapituláció, az átszellemített természettel való kultikus kapcsolattartási igény kutatása. Irodalmi-filozófiai példa: J.P. Sartre arra kérdésre, hol a pokol, azt válaszolta, hogy „a pokol az a másik ember” („l’enfer c’est les autres”,  Huis clos, 1947) 

Magyarországi népszámlálás 2001: a népesség 74 százaléka azaz 7 millió 600 ezer fő jelölte meg hazánkban egyházát, vallásos közösségét. Az adóív 2009-ben 167 egyházat, vallásos szervezetet sorol fel és ezek számára lehetett felajánlani SZJA-adónk 1 százalékát. (Néhány érdekes név: A Metafizikai Hagyomány Egyháza,  Derű Egyháza, Ezoterikus Tanok Egyháza,  Magyar Jövőbelátók Egyháza, Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyháza, stb.)                                                  

TÉZIS 2:  Az élet egyéni és közösségi rendkívüli helyzeteiben, válság, ünnep, öröm és bánat, születés, betegség, halál, stb.  a vallás, a hit, a hasonlóan érzők és gondolkodók közössége  erősítést, támaszt, vigaszt nyújthat. Jézus szerint: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, ami Isten szájából származik!” (Máté 4,4). A transcendens egyrészt mint „mysterium tremendum” (ijesztő, félelmet keltő, megborzongató titok) másrészt pedig mint „mysterium fascinosum” (vonzó, magával ragadó, megigéző titok) jelenhet meg (Rudolf Otto). Teológiai párhuzam: Isten mint „deus absconditus” (elrejtőzködő Isten) és „deus revelatus” (önmagát kinyilatkoztató Isten).  

Orvosi kezelésnél és prevencióban figyelembe lehet és kell venni a kezeltek vallásos meggyőződését  (totális, „wholistic approach”).  

Irodalom: V. Bonnell / L. Hunt (ed), Beyond the Cultural Turn. New Orientation in the Study of Society and Culture. Berkeley, 1999.

J. Munus / G. Rajan (ed), A Cultural Studies Reader – History, Theory, Practice. London, 1995.

Kopp Mária, Magyar lelkiállapot, 1992. 

TÉZIS 3:  A vallás, a hit kapcsolódik érzelmeinkhez és gondolkodásunkhoz is (fides qua et quae creditur – a „fej” és a „szív” ügye együtt!) Szorosan összefügg a családi, közösségi hagyományokkal, neveléssel, társadalmi-közösségi környezettel. 

A második világháború után a „klerikális reakció” elleni harc jegyében szocialista-kommunista történelmi kísérletnek lehettünk tanui és szenvedői új „kvázi-vallás” kialakításában (az úgynevezett „tudományos világnézet” megteremtése a tudományos világkép helyett, szocialista névadás a keresztelő helyett, úttörő-avatás a konfirmáció helyett, pártkongresszusok élükön a „csalatkozhatatlan” főtitkárral, mint a zsinatok, stb.) A történelmi egyházakhoz, a kereszténységhez vagy a zsidósághoz  kapcsolódó vallásosság egyénekben és közösségekben sokszor szembe került a „hivatalos” propagandával és egyéni és közösségi tragédiákat okozott.

Egy másik jelenségre figyelve láthatjuk, hogy keleten és nyugaton egyaránt történtek kísérletek  az un. „civil religion” (társadalmi vallásosság, R. N. Bellah) kialakítására, a társadalmi intézmények tekintélyének igazolására. Igy például mit jelent a dollár történelmi egyházakra utaló felirata, „In God we trust” az Egyesült Államokban  élő, Allahot segítségül hívó mohamedánok vagy a Nagy Szellemben bízó öslakos indiánok számára? Japánban hogyan magyarázható a vallásos „jamato damasi” (japánság-tudat) és a  „busido” (szamuráj-szellem) a mai modern világban? 

Mai viszonyaink között menekülési kísérletként értelmezhetjük a még élő szocialista gyökerű vulgármaterializmust vagy a „dematerializáció” (Philippe Starck, Paris)mai divatát, ami a virtuális valóság (augmented reality – kibővített valóság) keresése.  

TÉZIS 4:  Az úgynevezett „oázis-teória” mint megoldás:

Mit tehetünk a mai társadalmi és egészségügyi helyzetben, ma itt különösen a szív-és érrendszeri megbetegedésekben szenvedőkre gondolva, hogy gyógyuljon az egyén és a társadalom? Vajon van arra elképzelés, módszer és anyagi erő, hogy megváltozzék a magyarországi helyzet?

A Szahara homoksivatagját nem tudjuk megszüntetni, de tudunk néhány oázisról és ezek számát növelni lehet. Azaz: lehet egy-egy  orvosi rendelő, magánpraxis, kórházi osztály, de család, iskolai osztály vagy munkahely oázissá, ahol segítséget, felüdülést, gyógyulást kínálhatunk. Bizonyos vagyok abban, hogy ezt csak ökumenikus összefogással lehet megvalósítani! Tökéletes körülményeket nem tudunk teremteni, de a jelenlegi helyzetnél lehet egy kevésbé rosszabbat! Ehhez segít hozzá reménységem szerint a mai megbeszélés.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben