Az őssejtkutatás: Etikai kérdések államok, vallások, felekezetek tükrében

Alapvetés: Embrionális sejtek

Az embrionális őssejtek néhány napos megtermékenyített emberi embriókból származnak. Eddig a legtöbb őssejt kolónia olyan embriókból származott, amelyeket a mesterséges megtermékenyítéseknél hoztak létre, ám nem volt rájuk szükség. De vannak olyan őssejtek is, amelyeket abortált embriókból nyernek. Ezeket a sejteket laboratóriumokban tenyésztve bármilyen szövet rendebehozatalára alkalmasak lehetnek. Hiányzó testrészek, átültetendő szervek mind létrehozhatóak belőlük, ráadásul szinte a végtelenségig eltartatók. A genetikailag hibás őssejtekből a kutatók rájöhetnek sok betegség okára, és az állat- és emberkísérleteket is felválthatja az őssejtekből tenyésztett szöveteken való kísérletezés.

Alapvetés 2.: Felnőtt őssejtek

A magzaton kívül a méhlepényben, a magzatvízben és a köldökzsinórban is találhatók őssejtek, amelyek a felnőtt szövetekben is megmaradnak, ha csak kis mértékben is. A csontvelőben, a vérben, a retinában, a bélben, a májban, az izmokban, az idegrendszerben, az agyban, a hasnyálmirigyben és a bőrben találtak őssejteket – ezek azonban nem embrionális őssejtek. Kevésbé rugalmasak, mint a magzati őssejtek, és általában csak azt a szervet képesek létrehozni, amelyikben találhatóak – így a csontvelőátültetés során a leukémiás betegek tönkrement vérrendszerének újjáépítését is a felnőtt őssejtek végzik.
Ezek a sejtek nem állnak el a végtelenségig a laboratóriumban, viszont kiküszöbölik az embriók tönkretételének etikai problémáját.

Európai Parlament állásfoglalása a kutatásról

Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága törvénymódosításban emelte ki a környezeti technológiák fejlesztésének, alkalmazásának szerepét. A parlament annak szükségességét is hangsúlyozta, hogy harcolni kell a nők kizsákmányolása ellen, és megengedhetetlennek tartja az emberi szaporodást célzó klónozás valamely közösségi programból való támogatását és finanszírozását.

Az önkéntes és térítésmentes adományozást a nemzetközi regiszterhez csatlakozó donorok számát növelve, közös alapelvként és megfelelő minőségi előírások, garanciák mellett kiemelten támogatni kívánja, csontvelő- vagy akár köldökzsinórvér őssejtek esetében is (2004/23 EK EU irányelve, 2004.03.29 EU "Ethical aspects...")

A számfeletti embriókkal folytatódhatnak a kísérletek (a megfelelő nemzeti és az EU-s etikai bizottságok felügyelete alatt), azaz új sejtvonalak alapítása ilyen embriókból támogatható. Ugyanakkor az EU nem finanszíroz majd olyan kísérleteket, amelyek kimondottan kutatási célra szóló embriók előállításával és elpusztításával járnak (korábban Nagy-Britanniában és Belgiumban engedélyezett volt az emberi embriók eleve kutatási céllal történő létrehozása, de 2007-től már nem vehető igénybe erre EU-s pénz).

USA

Az Egyesült Államokban 2009. március óta államilag is támogatható az őssejtkutatás. Barack Obama elnök ekkor oldotta fel ugyanis az embrionális őssejtkutatás szövetségi finanszírozására vonatkozó nyolcéves tilalmat, amelyet még elődje, George Bush rendelt el. Amerikai konzervatív körök tiltakoztak ez ellen és az abortuszhoz hasonlítva az embrionális őssejtkutatást, kifejezetten gyilkosságnak tartják azt.

Őssejtturizmus

Bár a legtöbb országban, így az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is szigorú korlátok közé szorítva, engedélyek birtokában folyhatnak kutatások, kezelések, mégis ezeken kívül több olyan állam is van, ahol virágzik az őssejtturizmus. Ezek közé tartozik Ukrajna, Kína, Oroszország, Argentína vagy a Dominikai Köztársaság. Ezekben az országokban illegálisan, vagy legálisan ugyan, de az etikai és szakmai szabályoknak legkevésbé sem megfelelő intézményekben, klinikákon folynak a beavatkozások.

Vatikáni felfogás

A katolikus egyház nézete szerint a lélek fogantatáskor lép be a testbe, ezért már a megtermékenyített petesejt elpusztítása is bűnös cselekedet.

„Minden ember élete egyetlen sejttel, a megtermékenyített petesejttel, a zigótával kezdődik. Az embert ettől az egyetlen-sejt-fázisától már személynek kell tekintenünk. Az ember életének kioltása pedig, történjék bármikor is, gyilkosság!”  – magyarázta Kellermayer Miklós professzor az Új Ember című katolikus lap egyik korábbi számában (2003/03/23). A professzor még a lombikbébi programot is elfogadhatatlannak véli, mert a be nem ültetett, de már megtermékenyített sejteket ilyenkor is megsemmisítik.

„Minden orvosi beavatkozás, amely egy másik ember életének kioltása árán érhető el, nemcsak etikátlan, hanem gyalázatos bűncselekmény is. Meggyőződésem, hogy csak a felnőtt szervezetből nyerhető őssejtek kutatása és gyógyító céllal történő felhasználása etikus. Csak ez támogatható, csak ez fogadható el” – vélte Kellermayer.

A biológus professzor véleménye

Falus András professzor az Unipresszónak adott nyilatkozatában a következő álláspontot fogalmazta meg az őssejt-kutatásról:

„Az egész világon, a pápával az élen, egy rendkívül erős ellenállás bontakozott ki, hogy embert nem lehet előállítani úgy, mint ahogy egy tornacipőt vagy egy pizzát, mert ennek nagyon komoly etikai, világnézeti vonatkozásai vannak. Én teljesen egyetértek ezzel az ellenvetéssel. Az őssejt-kutatásnak ugyanakkor nagy jelentőségű gyakorlati következményei várhatóak a gyógyítás területén a jövőben. A szervpótlás, a szervátültetés jelenlegi problémáinak a többségére megoldást fognak nyújtani a kutatások. Ezek a pragmatikus előnyök az etikai megfontolásokkal szembeállítják a megengedő érveléseket, ahogy a tudományetikai viták esetében már megszokhattuk. Az én személyes véleményem szerint, – és tisztában vagyok vele, hogy vannak az enyémekétől eltérő vélemények –, ha képesek is volnánk rá, embert létrehozni nem szabad. Egy osztódásnak indult petesejtet embernek kell tekintenünk. A teremtés célja az emberrel és az egész csodálatos világgal az, hogy ember legyen, nem pedig egy máj vagy vese esetleg egy tüdő alapanyaga. Én általában a tudományos kutatás szabadságát tekintve liberális vagyok, a tudománynak nincs ideológiája, de ez egy olyan pont, amit úgy gondolom, hogy nem szabad átlépni. És igazából az a fantasztikus, hogy nem is kell, mert a köldökzsinór, a felnőtt őssejt és az egyéb munkák kipróbálása olyan lehetőségeket nyújt, amely kikerüli ezt – a szerintem – piros lámpás utat.”

Muzulmán állásfoglalás

Az iszlámban nincsen olyan központi hatóság, mint például a katolicizmusban a Vatikán, amely állást foglal az őssejt-transzplantációval kapcsolatos kérdésekben. A legtöbb mohamedán vallású országban, de még Egyiptomban sincs törvényi szabályozása az embrionális őssejt transzplantációnak. Nem csak a modern, neológ, hanem a mélyen konzervatív iszlám felfogást képviselő tudósok, szakemberek szerint is az őssejt-kutatás, embrionális szövettel való gyógyítás erkölcsileg teljesen megengedhető, mivel vallási nézeteik szerint a korai embrionális fázisban a lélek még nincs jelen.

A Sharia (iszlám törvény) szerint a lélek a magzati élet 120. napján költözik be. A lakosság kis hányada viszont egyetért azzal az ortodox kopt és katolikus felfogással, mely szerint erkölcsileg elitélendő cselekedetről van szó, ha embriókkal kísérleteznek. A klónozás vagy embrió szövetének felhasználása az Egyiptomi Orvosi Tanács törvényei szerint tiltott, elitélendő cselekedet.

„Embrió esetében emberi életről van szó. Így egyedül a köldökzsinórvérből nyert őssejt felhasználása engedhető meg” – nyilatkozza Hamdy El-Sayed, a Szindikátus elnöke.

Konszenzus

Az embrionális őssejt kutatás elfogadhatóságát illetően szinte lehetetlenség a különféle világnézetű köröket konszenzusra juttatni. Etikai szempontból a különböző vallások egy dologban teljesen megegyeznek: a köldökzsinórvérből nyert őssejtek felhasználása kutatás vagy gyógyítás céljából teljesen elfogadott, sőt javasolt. A fel nem használt mesterségesen megtermékenyített zigótákból, pár napos megtermékenyített emberi embriókból, abortált embriókból kivett embrionális őssejtek felhasználása általában nem elfogadott.