Térjetek meg! – Október a reformáció hónapja
Újságokban és köztereken gyakran találkozunk ezzel a felirattal: „Október a reformáció hónapja.” A hónap végén, október 31-én emlékezünk majd arra, hogy Luther Márton kiszögezte híres téziseit a wittenbergi vártemplom kapujára. Ezért aztán már egész októberben folynak a megemlékező és ünnepi alkalmak. Forrás: Magyar Rádió, Lélektől lélekig. Szöveg: dr. Fabiny Tamás
Ama 95 tétel élén ez a sokat idézett követelés áll: „Amikor Urunk és Mesterünk ezt mondta: ’Térjetek meg!’ – akkor azt akarta, hogy a hívek egész élete megtérés legyen.” Mai kifejezéssel élve úgy fogalmazhatunk, hogy Luther Márton ezzel a programmal lépett a nyilvánosság elé. Mindennek azonban előtörténete volt. A wittenbergi szerzetes nem egyszerűen „jókor volt jó helyen”, amint azt ma gyakran mondjuk valakiről, ő nem is egyszerűen az idők szavát ismerte fel. Szándéka nem az volt, hogy a publikum számára kedves dallamot pengessen, ellenkezőleg! Képes volt kockázatot vállalni. Az árral szemben úszni. Anélkül, hogy a rettegő barátocskából a nyilvánosságot vállaló Lutherban zajló lelki folyamatokat pontosan ismerhetnénk, feltételezhetjük, hogy az 1. tétel ilyen programszerű megfogalmazása összefügg a sokat emlegetett „torony-élményével”. Egy írásában maga számol be arról az esetről, amikor az „Isten igazsága” fogalma fölött tépelődött toronyszobácskájában. Amikor leesett a hályog a szeméről, és korábbi félelmétől megszabadulva felismerte, hogy ezek az igék boldogítók az ő számára, akkor szíve végre békességet talált: „A Szentlélek ebben a toronyban nyilatkoztatta ki előttem a Szentírást. Ekkor úgy éreztem, hogy teljesen újjászülettem, és tárt ajtókon keresztül egyenesen a mennyországba léptem be.”
Újjászületés és megtérés: e fogalompárban rejlik a reformáció genezise.
Mint ahogy az Újszövetség élén is ez a felszólítás áll: „Térjetek meg!” Keresztelő János „a megtérés keresztségét hirdette a bűnök bocsánatára”, Jézus igehirdetése pedig ezekkel a szavakkal kezdődött: „Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!”. Ennek jegyében kezdődött az egyház története is, hiszen pünkösdkor Péter apostol így prédikált: „Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát”. Az akkor megtért mintegy háromezer ember alkotta az első jeruzsálemi gyülekezetet. Nem emberi lelemény, egyházszervezői buzgalom formált belőlük közösséget, hanem Isten Szentlelke.
Luthert évtizedeken át milyen szenvedélyesen foglalkoztatta a megtérés kérdése. Azt is mondhatjuk, hogy a reformáció valójában megtérési mozgalom volt. .
Október közepén, a reformáció hónapjában, erről a fordulatról tűnődünk. Ez nem forgást jelent, mint egy szélkakas esetében, nem is forgolódást – bizonyos körökben. Még csak nem is fordítást, mintha a magunk erejéből volnánk képesek az ország szekerét vagy az egyház hajóját más irányba fordítani.
Ez a fordulat megtérést jelent.
Igen, a reformáció megtérési mozgalom volt.
Ha Isten akarja, ma is az lehet.
