Mestereknek Mestere

Azt mondja a szomszédom, aki maga ügyvéd, hogy van neki egy építőipari vállalkozó haverja, aki panaszkodott neki a körbetartozásról. Meséli, hogy ez az ember gyakorlatilag most ebben a hónapban úgy dolgozik, hogy tudja, nem is kap érte egyebet, csak egy gyors köszönömöt, mert a másik cég, akinek bedolgozik, csak akkor tud fizetni, amikor neki is fizetnek és így tovább és így tovább.
A tervező mérnök már megfenyegette, hogy odamegy az épülethez és elkezdi akkurátusan bontani, amit a tervei alapján készítettek, merthogy joga van hozzá. Ő meg persze csak néz, és nem tudja, hová lettek a rendes becsületes üzletkötők, mi meg persze sajnáljuk őt, mert a küszöböt rágja a családja.
Nálam megmondom őszintén ez a probléma, valahogy egészen másképp csapódik le. Nálam mindig a vállalkozók azok, akik jól járnak, és én az ügyfél vagyok, aki kárt szenved.
A dolog általában úgy jön elő, hogy ha valami elromlik, eltörik, tönkre megy kis háztartásunkban, én már gyomorgörcsöt kapok, ha valakit be kell, hogy engedjek magunkhoz. Az esetek kilencvenkilenc (na jó kilencvennyolc) százalékában ugyanis durván át leszek vágva, pedig én becsületesen fizetek az elvégzett munkáért.
Sokszor még túl becsületesen is, mert nehogy már tízezer forintba kerüljön az, hogy a vízcsapot egy újra lecseréli. Én hozom az új csapot, ő csak dolgozik, 15 kerek percet.
Aztán ha az elvégzett munka után valami újabb probléma merülne fel, mondjuk a csap változatlanul csöpög, sőt már ott is, ahol eddig nem, akkor mondjuk kinyom a mobilján, vagy többnyire vissza sem hív.
Aztán nem jön akkorra, amikorra ígérte, nem hozza a szükséges anyagot, nem ott és nem azt csinálja, nem annyiért, és ráadásul még fejét vakargatva hümmög, esetleg mást tönkretesz, hazudik, felelősségre von, hogy biztosan rosszul használtam azt a fránya berendezést, ha meg egy kolléga műve volt, akkor meg kritizál. Ráadásul eltűnik a pénzzel, ha meg nem fizetek előre, ki se jön újra.
A legjobb ilyen történet az az volt, amikor cirkó fűtést csináltattunk, és a gázos, aki a vizes is volt egyben, kettő hónap alatt hozta össze a rendszert. Ő volt az első mester, aki bejött hozzánk és az utolsó, aki elhagyta a terepet. Jó munkához bizony idő kellett. Csak ha az ember párhuzamosan öt helyen szerel, elég nehéz befejezni az elvállaltakat.
Most meg itt áll a házunk az elektromos vezetékek cseréje előtt. Már kettő mester jött ki. Árajánlatot kértünk tőlük. Az egyik azt mondja, egy hétig nem lesz áram, amíg kiépít, a másik szerint lesz. Az egyik falat akar vésni, a másik a régi csövekbe húzza az új vezetéket. Az egyik egyedül jön, a másik több emberrel. Választani meg nem tudunk, mert méricskéljük a pozitív és negatív dolgokat, és mindkettő egyenlő esélyes. Ők egyébként ELMŰ által elfogadott szakik, szóval talán valamit letettek az asztalra. Bár az is félő lehet, hogy csak valakinek a valakijei?
Összegyúrni sajnos a kettőt nem lehet. Amíg meg morfondírozunk, már sokadjára cserélem az olvadó biztosítékot, ami az egész ház (12 lakó) áramáért felelős és rettegek attól, mikor száll el a következő publikációm, a megírása előtt pár mondattal az űrbe, vagy ne adj Isten, mikor gyullad ki a ház.
Pedig csak egy becsületes, dolgos ember kellene, aki korrekt, megbízható, szavahihető, javunkat akarja, konstruktív, helyzetfelismerő és problémamegoldó képességgel rendelkezik. Van egyáltalán ilyen? Esetleg tudnak ajánlani egyet? Én fizetek!