A reformáció napja és utórezgései: Luther-kert és Luther-bonbon
Az egyházi naptárban sztoikusan őrzi helyét és a történelemben is a figyelem középpontjában áll október utolsó napja. – De mit is jelent a reformáció a ma embere számára? A google generációnak is számos izgalmas választ lehet adni a kérdésre, még akkor is, ha az utóbbi időben az angolszász halloween a maga kommersz szellemriogatásával és töklámpásaival megpróbálja ezt az ünnepet elnyomni. De Luther szellemét ezzel nem lehet elnyomni: ma is szólongatja az embereket, csak meg kell találni a megfelelő üzenetközvetítő eszközt hozzá. Ébredjetek: egyedül hit által, egyedül a Szentírás által... Szöveg: Horváth-Bolla Zsuzsanna a www.evangelisch.de cikke és hírei alapján.
A történészek persze még ma is vitáznak azon, hány templomajtóra és hol is szögezte ki Luther Márton híres tételeit, ha egyáltalán volt olyan bátor és valóban kiszögezte, vagy ez csak egy legenda. De az tény, hogy 1517 október 31-én a világ nagyot fordult a teológia professzor jóvoltából.
A pápaság visszásságait érzékenyen figyelő szerzetes a búcsúcédulák, a pápa hatalmát kritizáló tételeit először latin nyelven írta. Az írástudókat akarta bevonni a disputába, de aztán mégis az egész valahogyan megváltozott. A reformáció hirtelen az ajtó előtt állt. Végül pedig a nép is németül olvashatta a Bibliát.
Luther tanításai egészen máig hatással vannak az emberekre. A keresztény ember szabadságról alkotott nézetei, Szentírás értelmezése, a megigazulástanról vallott gondolatai alapvetően megváltoztatták kora teológiai tanításait. Ám veszélyforrást is rejtenek: a reformációs folklórral ugyanis nem árt, ha vigyázunk, mert akkor ellentétest érünk el, mint amit Luther akart.
Wittenberg, a Lutherváros még ma is a Luther-turizmusból él. A reformátor képével díszített kulcstartókat, söröskrigliket, pólókat, gyertyákat és még ki tudja miféle szuveníreket áruló városban idén reformációkor hatalmas projekt indult a Luthergarten-ben.
A várkastély melletti területen 500 fát szeretnének ültetni 2017-ig a reformáció 500 éves jubileumáig. Az első 25 fát most ültették el. A tervek szerint a világ összes lutheránus egyházának lennének itt fái ültetve, hársfák és tölgyek, fenyők és mindenféle fa. Az ötlet azonban úgy tűnik, már túlnőtte az 500-as keretet, hiszen többen jelentkeztek arra, hogy „örökbe fogadjanak” egy-egy fát.
A reformációi évtizedben a Kálvin-év után jövőre a Melanchton-emlékévvel folytatódik, amelyről Stephan Dorgerloh, a Luther-évtized egyik fő szervezője úgy vallott, hogy munkájuk célja az, hogy a reformáció történetét úgy adják tovább a XXI. század embereinek, hogy az a mai világban is olvasókra, nézőkre és hallgatókra leljen. Példának okáért Melanchthon teológiáját korszerű formátumú wikipédiába gyűjtötték össze és fordították át mai nyelvezetre. Az első evangélikus hitvallás szövegét pedig hanganyagként CD formájában lehet meghallgatni.
Ehhez illeszkedik egy spirituális zarándoklat is. Nem kell rögvest Santiago de Compostelába menni ehhez: Egy régi és rövidebb Luther-út már van Thüringiában, egy fiatalabb és jóval hosszabb pedig Sachsen-Anhaltban. A www.pilgern-im-lutherland.de honlapon nem csak az útvonalakról, hanem a kiránduláshoz szükséges felszerelésről is lehet tájékozódni, így a németek kedvelt kirándulási hobbijában egy egészen új horizontot nyitnak meg a vallásos közönség előtt. Az út során azonban mindenképpen az imádságnak és az elmélkedésnek kell középpontban lennie.
Az írektől és a világ angolszász országaiból felénk áradó halloween hagyományára is találtak egyfajta alternatívát német testvéreink. Azt javasolják ugyanis, hogy ha a gyerekek szeretnének szellemes kosztümben házról házra járni, hát tegyék, de lehetőleg a végén az evangélikus gyülekezeti házba menjenek, ahol Luther Mártonról és a reformációról való elmélkedések közben Luther-bonbonokkal ünnepelhetnek és közben a lelkészek elmagyarázhatják azt is nekik, mi miért nem ünnepeljük a nem keresztény gyökerű halloweent és miért inkább a Biblia tanítására helyezzük a hangsúlyt.
