Várszegi Asztrik: Az egyház nem sodródhat a politikával
Létrehozás:
2009. február 12., 13:48
Legutolsó módosítás:
2009. február 12., 13:49
Pannonhalma - Az egyház nem sodródhat a politika hullámveréseivel, az általa közvetített evangéliumnak az egész társadalom számára szóló üzenete van - mondta Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát az MTI-nek abból az alkalomból, hogy a bencés főapátság konventje a napokban megerősítette tisztségében. Forrás: MTI
Várszegi Asztrik
Várszegi Asztrik meglátása szerint a rendszerváltás után az egyház nem találta meg a saját hangját, azaz nem tudták elég hatékonyan megszólítani a híveket "a kommunizmus rabsága után". A legtöbb politikai párt igyekezett az egyházat megnyerni magának, ami sok esetben hátráltatta az egyházat küldetése megvalósításában - tette hozzá.
Hangsúlyozta: a gazdasági válsággal "egy ország van bajban, a történelmi felekezetekkel együtt". Az egyházak azért vannak az átlagosnál is nehezebb helyzetben, mert nem számíthatnak másra, mint az állam és a hívek támogatására. A pénzügyi bizonytalanságot megsínylik más intézmények is, de az egyházi oktatási, szociális intézményeknek folyósított állami normatíva már a fenntartásra sem elegendő, a felújításokhoz pedig legfeljebb pályázati úton remélhetnek segítséget - összegezte.
A püspök-főapát szólt arról is, hogy az egyházi közelmúlt feltárását, beleértve az ügynökkérdést is, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által alapított Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány keretei között végzik. A legtöbben szabadidejükben folytatják a kutatásokat, de így is szerveznek konferenciákat és jelentetnek meg kiadványokat, amelyek segítenek megvilágítani az elmúlt fél évszázad egy-egy területét.
Mint mondta, az ügynökök közül sokan ártottak az egyháznak, de akadt olyan is, aki megpróbált minél ártatlanabb jelentéseket írni. A beszervezettek "erőteljesen manipulálták a bencéseket is" - összegezte eddigi kutatásaik eredményét Várszegi Asztrik, hozzátéve: különösen azokat kezelte a hatalom ellenségnek, akik tanultak voltak. A besúgók bűnei ugyan elévültek jogilag, de a múlt tisztásása a hitelesség miatt fontos lenne az egyház számára - fűzte hozzá.
A pannonhalmi főapát újraválasztása kapcsán úgy nyilatkozott: ha bizalmat kap az ember, az örömmel tölti el, még ha teljesen tudatában is van a felelősségének. Hozzátette: jövőbeni szolgálatával a bencés szerzetesközösséget kívánja építeni és erősíteni, hogy az alkalmas legyen a jövő szolgálatára.
Európában mintegy harminc új bencés közösség jött létre az elmúlt években az eddigiektől eltérő keretek között, egyebek mellett lakótelepi lakásokban, közel az emberekhez. A régi bencés monostorok kulturális emlékként fennmaradnak, de nem biztos, hogy ott maradnak a szerzetesek. Ez többek között a szerzetesség válasza a szekularizált társadalom kihívásaira - mutatott rá a főapát.
Várszegi Asztrik 1991-ben kezdte meg főapáti szolgálatát, 2009. január 29-én erősítették meg tisztségében újabb kilenc évre. A titkos szavazáson a főmonostori konvent tagjai vettek részt. Szavazati joga összesen 67 rendtársnak van, ők Pannonhalmán, Bakonybélben, Tihanyban, Győrött, Budapesten és a rendi plébániákon élnek.
Hangsúlyozta: a gazdasági válsággal "egy ország van bajban, a történelmi felekezetekkel együtt". Az egyházak azért vannak az átlagosnál is nehezebb helyzetben, mert nem számíthatnak másra, mint az állam és a hívek támogatására. A pénzügyi bizonytalanságot megsínylik más intézmények is, de az egyházi oktatási, szociális intézményeknek folyósított állami normatíva már a fenntartásra sem elegendő, a felújításokhoz pedig legfeljebb pályázati úton remélhetnek segítséget - összegezte.
A püspök-főapát szólt arról is, hogy az egyházi közelmúlt feltárását, beleértve az ügynökkérdést is, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által alapított Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány keretei között végzik. A legtöbben szabadidejükben folytatják a kutatásokat, de így is szerveznek konferenciákat és jelentetnek meg kiadványokat, amelyek segítenek megvilágítani az elmúlt fél évszázad egy-egy területét.
Mint mondta, az ügynökök közül sokan ártottak az egyháznak, de akadt olyan is, aki megpróbált minél ártatlanabb jelentéseket írni. A beszervezettek "erőteljesen manipulálták a bencéseket is" - összegezte eddigi kutatásaik eredményét Várszegi Asztrik, hozzátéve: különösen azokat kezelte a hatalom ellenségnek, akik tanultak voltak. A besúgók bűnei ugyan elévültek jogilag, de a múlt tisztásása a hitelesség miatt fontos lenne az egyház számára - fűzte hozzá.
A pannonhalmi főapát újraválasztása kapcsán úgy nyilatkozott: ha bizalmat kap az ember, az örömmel tölti el, még ha teljesen tudatában is van a felelősségének. Hozzátette: jövőbeni szolgálatával a bencés szerzetesközösséget kívánja építeni és erősíteni, hogy az alkalmas legyen a jövő szolgálatára.
Európában mintegy harminc új bencés közösség jött létre az elmúlt években az eddigiektől eltérő keretek között, egyebek mellett lakótelepi lakásokban, közel az emberekhez. A régi bencés monostorok kulturális emlékként fennmaradnak, de nem biztos, hogy ott maradnak a szerzetesek. Ez többek között a szerzetesség válasza a szekularizált társadalom kihívásaira - mutatott rá a főapát.
Várszegi Asztrik 1991-ben kezdte meg főapáti szolgálatát, 2009. január 29-én erősítették meg tisztségében újabb kilenc évre. A titkos szavazáson a főmonostori konvent tagjai vettek részt. Szavazati joga összesen 67 rendtársnak van, ők Pannonhalmán, Bakonybélben, Tihanyban, Győrött, Budapesten és a rendi plébániákon élnek.
