Újra egységes lesz a reformátusok nagy családja

Létrehozás: 2009. április 29., 14:02 Legutolsó módosítás: 2009. április 29., 14:03

Debrecen – Történelme legfontosabb pillanatára készül a református egyház. Május 22-én egységesülnek a történelmi határok megváltoztatása miatt szétszakított Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék és az anyaország reformátusai. 2009. május 22-én, pénteken az Alkotmányozó Zsinat Debrecenben ül össze, hogy elfogadja az egységes Magyar Református Egyház Alkotmányát, amelyet hosszú éveken át készítettek elő. Forrás: reformatus.hu

Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt az esemény sajtótájékoztatóján Debrecenben, hogyha egyetlen szóval kellene elmondani, hogy mire készülnek a magyar reformátusok, akkor úgy fogalmazna: olyan ez, mint egy családegyesítés.

„Ebben a szóban benne van, hogy mi magyar reformátusok mindig egy családhoz tartozónak vallottuk magunkat. Átéltük az elmúlt évtizedekben, mit jelent csonka családként létezni. Gárdonyi Géza írta a legtalálóbban. Isten két kezet adott a gyermeknek, azért, hogy az egyik kezével az édesanyja, a másikkal az édesapja kezét fogja.”

Bölcskei Gusztáv arról is szólt, hogy a magyar reformátusok családja, amelyik a szétszakítottság évtizedeit hagyja maga mögött május 22-én kinyilvánítja, hogy egy családnak tudja magát, annak minden következményével együtt. Az esemény jelmondata: Krisztus a jövő, együtt követjük őt. A püspök úgy fogalmazott: „a mondatnak nagyon hangsúlyos állítása a közös hitünk. Egyházunk, és a magyar nemzet jövője Krisztus nélkül nem képzelhető el. Együtt követjük őt a kényszerű szétszakítottság után.”

Nagy a készülődés Kárpátalján is az egységesülésre mondta
Zán Fábián Sándor. A Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke arról beszélt , hogy nagyon nehéz évek vannak a határon túli emberek mögött. „A Szovjetunióban azt gondolták, ha megverik a pásztorokat szétszéled a nyáj. De mi nem széledtünk szét! Szinte minden nyáj megmaradt…de mindig mástól vártuk, hogy egy legyen az egyházunk.”

A kárpátaljai püspök arról beszélt, hogy ma már tudják, nem az idegenektől, hanem tőlük függ az egység. „Nem azt várjuk, hogy valaki elmenjen, hanem Kárpátaljáról mi fogunk eljönni, több ezren.”

Zán Fábián Sándor azokról a nehézségekről is beszélt, amelyek a kárpátaljai emberek Debrecenbe utazását nehezítik, hiszen a mai napig is csak vízummal utazhatnak Magyarországra. Ennek ellenére alig lehet már buszt rendelni Kárpátalján. Egyre többen tolonganak az útlevél osztályokon, hogy május 22-én elutazhassanak a reformátusok ünnepére.

„Az egységesítésre úgy tekintünk, hogy Isten áldásokat készített számunkra, s mi készek vagyunk ezeket az áldásokat elvenni. Ez a mi kezdeményezésünk, mi fogjuk munkálni. Ez egy lelki egység, egy családi egység, nemzeti egység, amelyik eltarthat a világ végezetéig is.”

2004. december ötödikéről (a sikertelen magyarországi népszavazásról) beszélt először Csűry István a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökhelyettese, majd azt a kérdést tette fel, hogy „mi az, amit mi nem tettünk meg? Mi az, amit rosszul tettünk? Az emberek szélsőségesen értékelték ezt a napot. Isten most mégis azt akarja, hogy eggyé legyünk. Május 22-e gyógyítás december ötödikére, ami akkor éket vert közénk.”

Csűry István elmondta, hogy amikor a történelem viharai szétszakították az országot, Királyhágómellék magára maradt. Elválasztotta őket a kegyetlen határ. Ez a helyzet mindig várta a megoldást.

„Nem voltunk sohasem engedékeny emberek. Keményen küzdöttünk akár a román kormánnyal, akár mással, de mindig azt éreztük, hogy jó lenne egy kicsivel több segítséget kapni. Az egységesülés ezért is nagyon fontos a számunkra. Hiszem, hogy érték továbbvivő egység lesz a miénk és mindenki, aki ebben kételkedett meglátja majd, hogy nincs más lehetőség, mint az egység!”

Pap Géza erdélyi református püspök arról beszélt az egységesítés kapcsán, hogy szétszakadozva nagyon rossz élni, hiszen az ember közösségre teremtetett.

„Számunkra nagyon fontos és bennünket, határon túli magyarokat nagyon érzékenyen érintő aktusra készülünk május 22-én. Az egyesítés szimbolikus tett és cselekedet. Eddig is megvolt közöttünk a kapcsolat, ezután pedig még szorosabb lesz. Amit Trianon szétszakított, azt református szinten sikerül valamilyen formában helyrehoznunk és kimondhatjuk, amit eddig nagyon sokan tiltottak: a Kárpát - medencében egyetlen egységes magyar református egyház van! Nem akarunk határokat megváltoztatni, mi egy ország polgárai vagyunk, akkor is, ha határok maradtak közöttünk. Azokkal akarunk egységben lenni, akik elfogadnak és szeretnek minket.”

Egy-egy marék föld, egyesítő körmenet, harangzúgás és szabadtéri úrvacsorás istentisztelet. A hálaadás ünnepe lesz május 22-e. Akár több tízezer református is érkezhet Debrecenbe, ahol a belvárosban egységesítő menettel szeretnénk szimbolizálni az összetartozást. Ezen a napon a magyarországi egyházkerületek gyülekezetei magukhoz ölelik a határon túliakat. Egy-egy harangláb mellett várakoznak a trianoni döntéssel elszakított gyülekezetek, majd ahogyan vonulnak, az anyaországiak sorra csatlakoznak a határon túli területek magyar reformátusaihoz. Így alakul egységessé a menet, szimbolikusan Beregszásztól Kolozsvárig. A hitükben eddig is egységes reformátusok egy másik szimbólum, a marék föld jelképével is megerősítik összetartozásukat. Minden résztvevő hoz magával egy marék földet, amit a Kárpát-medence kicsinyített domborzati mására helyezhet el Debrecen belvárosában. A hálaadás ünnepét az úrvacsorai közösség teszi teljessé.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben