Újjáépül a Petőfi téri ortodox székesegyház elpusztult tornya
Budapest – Újabb világháborús seb tűnhet el Budapest látképéből. Aki járt mostanában a Duna-parton, annak feltűnhetett, hogy az Erzsébet híd pesti hídfőjétől északra álló „féltornyú templom”, a Petőfi téri Nagyboldogasszony ortodox székesegyház hiányzó tornyán munkások dolgoznak. A templom hatvannégy éve hiányzó tornya az ortodox egyház által gyűjtött adományokból épül újjá, de megépítését a magyar kormány is támogatta, hálául a Vlagyimir Putyin által visszaadott sárospataki könyvekért. Forrás: Hírszerző / Kiss Ádám
Budapest világháborús pusztulása máig meghatározó a város mindennapjai számára, de nincs ez másképp sok más településen sem. Az egész országban a mai napig szinte napi rendszerességgel kerülnek elő a földből a robbanószerkezetek, bombák – a tűzszerészeknek hetente négy-öt alkalommal kell kivonulniuk. Ritkábban még emberi maradványok is előkerülnek, Budapesten legutóbb a Moszkva tér közelében találtak csontokat, de hadtörténészek szerint a budai hegyekben a kitörés útvonalán ma is találhatóak még feltáratlan tömegsírok.
A háború pusztítása kétségtelenül a városképen hagyta a legtöbb nyomot. Budapesten ma is számos olyan épület van, melyen golyónyomok, háborúban (kisebb mértékben a forradalom alatt) megsérült építészeti elemek láthatók. Nem beszélve a háború utáni újjáépítéseknek különösképpen a szocializmus torz ideológiája és igénytelensége által okozott maradandó nyomairól.
Budapest talán legismertebb háborús mementói a budai várban álló volt Honvéd Főparancsnokság épületmaradványa és környezete, a szintén a várban álló Mária Magdolna-torony és a féltornyú Duna-parti Nagyboldogasszony ortodox székesegyház. Előbbi kettőben az épületek sorsára a háború utáni kor nyomta rá a pecsétet: a Mária Magdolna (Helyőrségi) templom sérült szentélyét a megkezdett helyreállítás ellenére politikai döntés alapján lebontották, a Honvéd Főparancsnokság épületét pedig kisebbre akarták átépíteni, de végül jelenlegi formájában maradt, félig visszabontva, miközben eltűntek a környezetében állt – még megmenthető – épületek.
Cár atyuska
E két épület sorsa a mai napig rendezetlen. A Mária Magdolna-templom, vagy másképpen Helyőrségi-templom helyreállítása napirenden van, de eddig csak egy jellegtelen terv elkészüléséig jutott. A Honvéd Főparancsnokság kálváriája pedig ismert: a konzervatív értékvédők és a mindenáron valami nagyon különlegeset akaró építészek és pártolóik világnézeti harcából eddig két tervpályázat sült ki, és egy terv, aminek további megvalósítását az I. kerületi önkormányzat megvétózta.
A Duna túlpartján eközben mindenféle hírverés nélkül megkezdődött az ortodox templom hiányzó tornyának a visszaépítése. A kevés fellelhető híradás szerint minderre a magyar kormány támogatásával kerülhetett sor, akik Vlagyimir Putyin 2006-os látogatásakor a Sárospatakról a Szovjetunióba elhurcolt könyvek visszaadásáért egyfajta hála-gesztusként cserébe a felújítás finanszírozásáról döntöttek.
A Hírszerző utánajárt a templom sorsának, amiből az is kiderült, hogy mindez nem teljesen úgy volt, ahogy a hírekben megjelent. Magyar István protoierej, a templom főpapja megkeresésünkre elmondta, hogy valóban kaptak pénzt a kormánytól az orosz elnök 2006-os látogatása után. Ittjártakor Putyin egyébként személyesen is ellátogatott a Petőfi téri templomba. A pénzt azonban nem a felújításra, hanem csak a felújításhoz szükséges szakmai anyagok, tervek elkészítésére adta a kormány.
Szegény az eklézsia, a pap maga keres szponzorokat
Az ortodoxok leginkább Hilarion bécsi ortodox püspöknek köszönhetik, hogy elkezdhettek építkezni. A püspök, aki a magyarországi ortodox egyházmegye főpapja is, szponzorokat gyűjtött a felújításhoz, és ebből kezdődhetett meg a jelenlegi építkezés. A meglévő toronycsonk sem eredeti: azt az 1970-es évek elején történt felújításkor építették vissza.
A mostani építkezés sem fogja befejezni a templom helyreállítását. A toronysisak külön beruházás lesz majd, elkészültéig egy ideiglenes tető fogja fedni a templom déli tornyát, ami időjárástól függően várhatóan márciusban lesz kész.
Magyar István elmondta, hogy a jelenlegi építkezés ára kétszázezer euró, melyre megvan a pénzük. Az eredetileg Ybl Miklós által tervezett díszes toronysisak újbóli elkészítése és felhelyezése ennek a háromszorosába fog kerülni, de még idén szeretnék azt is megcsináltatni.
Minden a pénzgyűjtés sikerességétől függ: a szponzorok keresése mellett gyűjtenek pénzt a hívőktől és pályáznak is támogatásra. Hasonlóra volt már példa az elmúlt évekből: az országban számos alapítvány és pénzgyűjtő akció működik, melyek helyi, vagy közösségi nevezetességeket igyekeznek rendbe hozni.
Az ortodoxok az egész Nagyboldogasszony-templomot renoválni szeretnék, a hetvenes évek elején történt renoválás óta ugyanis újra felújításra van szükség. A teljes felújítás költsége egymillió-kilencszázezer euró – több mint félmilliárd forint – lesz.
