Szeretet.éhség – A Segélyszervezet üzletembereknek mondott köszönetet áldozatvállalásukért – Sok képpel!

Létrehozás: 2009. november 26., 18:16 Legutolsó módosítás: 2009. november 26., 18:59

Budapest – A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az összefogás és a szolidaritás jegyében minden évben meghirdeti Országos Adventi Adomány-gyűjtését, hogy egész éves humanitárius, hazai szociális és fejlesztő tevékenysége során minél több nehéz sorsú emberen segíthessen. November 26-án a Széchenyi Könyvtár adott otthont annak a rendezvénynek, ahol a Segélyszervezet támogatói, neves üzletemberek, cégek képviselői gyűltek össze egyrészről azért, hogy a Segélyszervezet köszönetet mondjon nekik áldozatvállalásukért, másrészről azért, hogy a további együttműködésekről tárgyaljanak. Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna

G. Németh György újságíró, moderátor bevezetője után Szalóki Ági énekelt a cégek képviselőinek, majd meg is énekeltette, csettintgetésre bíztatta az összegyűlteket.

Utána dr. Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója köszöntötte az üzletembereket.

A Segélyszervezet jószolgálati nagykövete, dr. Lévai Anikó beszéde elején a Legyetek jók, ha tudtok filmet idézve Néri Szent Fülöp adománygyűjtő akcióját ecsetelte. Felidézte azt a jelenetet, amikor is az összeszedett utcagyerekeknek pénz és élelmet kolduló főhősre rá se hederítenek, majd vitába száll egy ablakon kihajló urasággal, aki az éjjeliedényét zúdítja végül szegény Néri Szent Fülöpre, aki derűs lélekkel veszi tudomásul a sajátos adományt.

„Egy jószolgálati nagykövet nem szégyelli szívvel-lélekkel tudtára adni a világnak, hogy kér, keres, kutat – mondta Lévai Anikó. – Kiabál szigorúan felfelé: mert a segítség valahogy mindig abból az irányból érkezik, és buzgón reménykedik, hogy amit kapni, találni fog, valóban áldás lesz. Őszintén hiszem, hogy minden ember áldás lehet valaki más számára. Valahányszor az életemben ennek a Segélyszervezetnek a munkatársaként is segítségre szoruló emberekkel találkoztam, meg kellett állapítanom, hogy a világ nem gazdagokra és szegényekre, épekre és egészségesekre, fogyatékosakra és nem fogyatékosakra oszlik, mert bár sokszor úgy tűnik, hogy valakinek valamiből kevesebbje van, de kiderül, hogy másból van neki valamivel több. Súlyos beteg kisgyerekek között több kételkedés nélküli bizakodást tapasztalok, a szegényekben több az irónia, az idősebbekben pedig több a ráérő figyelem és mindebből ők tudnak adni, ha van kinek.”

Lévai Anikó hangsúlyozta, hogy azoktól az emberektől, akik között megfordult, sokszor a százszorosát kapta vissza annak, amit adott. Sok energiát és erőt kapott azoktól az emberektől, akiknek már közel egy évtizede próbál segíteni.

A társadalmi felelősségvállalás fogalma helyett a szeretetre és a hitre hívta fel a figyelmet, majd Böjte Csaba szavait idézte: „A szolgáló szeretet az egyetlen emberhez méltó életforma. Hiába szeretem a szobám csendjében az utcagyereket, annak segíteni kell. Aki bajban van, annak az együttérzés nem elég.”

Lévai Anikó elmondta, hogy számtalan példáját látta már annak, hogy cégek nem csak hűvös csekk kitöltéssel adakoztak, hanem valódi támogató partnerei lettek a Szeretetszolgálat által képviselt jó ügynek. Hangsúlyozta, hogy különösen a mai gazdasági helyzetben óriási szükség van a társadalmi összefogásra, a cégek támogatására. Meg kell találni az összeillő szándékokat. Nem azt kell keresni, ami nincsen, hanem használni kell azt, ami van.

Ezután Vlagyimir Szutyejev: A gomba alatt című meséjét idézte, amelyben az esőben a gomba alatt még a hangyácskának is alig volt helye, aztán jött a pillangó, egér, veréb, nyulacska és mindannyian mégis aláférnek, mert fokról fokra megnőtt a gomba kalapja.

„Ez a példa minden jótékonysági szervezetre igaz: a csöppnyi jóakarat és a hozzá csatlakozókkal válik egyre nagyobbá. A válság az önzés, a nemtörődömség talaján növekedett, a világ azonban akkora sokkot kaphat ettől, hogy felrázódhat. Sajnos a befelé fordulás is elképzelhető, hogy mindenki csak a maga bajával lesz elfoglalva, ám aki a nehézségek közepette félrefordítja a fejét, nem veszi észre a rászorulókat és épp az adakozásról mond le, az tovább építi az önzés birodalmát és elfogyhat a saját feje felől a gombakalap.”

Idézte azt, hogy a Bibliában kérni nem szégyen, hanem erény; annak elismerése, hogy szükségünk van külső segítsége, egyedül nem megy. Kell a másik segítsége. Aki tehát kér, az kap.

„Önök Magyarországon az élen járnak. Kemény munkával érték el ezt a megtisztelő eredményt, ezért merem kérni, hogy a jövőben se feledkezzenek meg a hátulról indulóktól és támogassák a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkáját és törekvéseit” – mondta.

Kovács „Kokó” István a Segélyszervezet másik jószolgálati nagykövete állt a mikrofonhoz. A társadalmi szolidaritásra, a jó cselekvésére hívta fel a figyelmet és afganisztáni emlékeiről vallott.

„Hihetetlen nagy szükség van korunkban a segítségre, és maguk vannak olyan erősek, hogy segíteni tudjanak a gyengéken. Most, amikor önök erősek, akkor kell húzniuk a kötelet” – mondta, majd szavait a Zsidókhoz írott levél 13. fejezetéből vett idézettel zárta: „A jótékonyságról és az adakozásról pedig el ne feledkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik az Isten.”

Ezután Lehel László a Segélyszervezetet és annak tevékenységét mutatta be, vetítettképes előadása során.

Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője Ferenczy Károly Három királyok festményét hozta példaként: egyfelől egy szegény apró kisgyermekből is lehet olyasvalaki, aki a világ menetét megváltoztatja, másfelől pedig a világtörténelem első dokumentált adományozói a három királyok voltak.

„Advent közeledtével átgondoljuk az adakozás lehetőségeit – tette hozzá. – Magyarországon sajátos helyzetben vagyunk, mert olyan feladatokat kell ellátnunk a CSI területén, ami konszolidált államokban a kormányzat feladata. A MÖSZ ezt a felelősséget világméretben felvállalja és ez üzenet a magyar közéletnek arra vonatkozóan, hogy baj van és hiányzik sok minden, ami a globális felelősségünkbe tartozik. A szervezettel együttműködve ezt érezzük át.”

Az összejövetel állófogadással zárult, illetve a magyar nyelvű írásbeliség első ötszáz évét bemutató, 62 eredeti nyelvemléket, valamint 42 egyéb műtárgyat felvonultató „Látjátok feleim...” – Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig című kiállítását lehetett vezetéssel megtekinteni. 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben