Paskai László: ferences püspök szentelte a ferences bíborost

Létrehozás: 2011. március 07., 11:18 Legutolsó módosítás: 2011. március 07., 11:19

Paskai László bíborost hatvan éve, 1951. március 3-án szentelte fel Zadravecz István ferences püspök. Három olyan örökfogadalmas ferences szerzetes kapta meg e napon a papság szentségét, akik a rendek feloszlatása, illetve a ferences rendre érvényes létszámkorlátozás miatt 1950-ben egyházmegyei keretbe kerültek át. Forrás: Magyar Kurír

Paskai László – rendi nevén Pacifik – mellett ekkor szentelték fel Kákonyi Asztrikot és Balázs Sebestyént. E két utóbbi szerzetes később visszakerülhetett rendi keretbe, Paskai László azonban világi papként élte le a következő évtizedeket. Az is érdekes, és jellemzi a kort, hogy a kisebb rendeket, vagyis szentelési fokozatokat (zsinat előtt vagyunk) a megelőző napokban Zadravecz püspök a lakásán lévő kápolnában adta fel a szentelendőknek.

Hogyan érlelődött a bíboros ferences hivatása? „Szegedi vagyok, édesanyám alsóvárosi lány volt, ahol egészen kiemelkedő munkát végeztek a ferencesek a híres búcsújáróhelyen. Középiskolás koromban, az érettségi előtt döntöttem el, hogy ferences pap leszek, a rend belső tartalma miatt, és ma is ferencesnek tartom magamat” – válaszolta a bíboros a Ferences Sajtóközpont kérdésére.

A bíboros úrtól megkérdeztük, hogy a boldoggáavatás küszöbén álló hét ferences vértanú közül, akik 1944 és 1954 között életüket adták hitükért és hazaszeretetükért, van-e valamelyikükről személyes emléke. Hajnal Zénó nagyatádi gvardiánt ismerte, akit 1945-ben gyilkolt meg egy vöröskatona Gyékényesen.

„1944-ben, amikor már a szovjet seregek Magyarországra beléptek, a leventéket, köztük engem is Szegedről elvittek. Gyalogosan, három nap alatt értünk Dunaföldvárra. Ott a testvéremmel együtt megszöktünk a leventéktől, és néhány nap után azt a tanácsot kaptuk, hogy próbálkozzunk valami munkát és szállást kapni Nagyatádon a ferenceseknél. Így kerültem 1944-ben Nagyatádra, ahol bekopogtattunk a házfőnökhöz. Hajnal Zénó kedvesen fogadott bennünket. Ott maradtunk a zárdában, ahol más menekültek is voltak. Zénó atya nagyon tiszteletre méltó és közvetlen volt. Ott voltunk mindaddig, amíg kiürítették Nagyatádot. A harcok alatt a kriptában húztuk meg magunkat. Így ismertem meg Zénó atyát, aki nagyon tiszteletre méltó ferences szerzetesként él az emlékezetemben. Hallottam, hogy később Gyékényesen két papot, köztük Zénó atyát kivégezték. Nyugodjék békében. Lehet, hogy az ő személye is hatással volt döntésemben, hogy én is ferences szerzetes lettem.”

Paskai László 1945-ben jelentkezett a rendbe. Szécsényben volt novícius és Gyöngyösön kezdte a teológiát. Emlékezetes epizódja gyöngyösi tartózkodásának, hogy Németh Luciusz atya jogtanár irányításával a templom egyik mellékoltára alatt lévő titkos kriptanyíláson lejutva rejtették el a templom értékes ötvöstárgyait, hogy nehogy illetéktelen kezekbe kerüljenek. Negyven év múlva, mikor a ferencesek visszatérhettek Gyöngyösre, felszínre
hozták a kincseket.

A gyémántmisés bíboros világi papként, teológiai tanárként és főpásztorként is mindig kapcsolatban volt a ferencesekkel, különösen Karácsony Aladárral, aki Szécsényben és Gyöngyösön is magisztere, vagyis elöljárója volt. A rend legfőbb római elöljárójának felkérésére több alkalommal is rendi vizitátor volt a magyar provinciában.

A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány ma is tagjai közt tartja nyilván Paskai László bíborost, aki – mint mondta – örökfogadalmas ferencesként mindig igyekezett megőrizni magában a ferences lelkületet.

Paskai László bíboros, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye nyugalmazott főpásztora március 5-én ünnepli gyémántmiséjét az esztergomi bazilikában 10.30-kor.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben