Orpheus visszatér – Új folyóirat indult a Károlin

„Nagyon nagy öröm számunkra egy új folyóirat köszöntése. Ebben a zaklatott világunkban kellenek olyan időpontok, amikor el tudunk gondolkodni, és megpróbálunk az értékek irányába mozdulni. Az Akadémia mindenkit partnernek tekint, aki ebben segít. Itt nagyon jó partnerre találtunk” – fogalmazott köszöntőjében Németh Tamás, miután Szilasi Alex nívódíjas zongoraművész megszólaltatta a Bölcsészettudományi Kar szerény harmóniumát. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára utalt az egyetem és az MTA korábbi együttműködéseire, és hangsúlyozta, hogy a folyóiratra nagy szüksége van a fiataloknak, hiszen nem megfelelőek a tankönyvek, nem olvasunk eleget, és lassan már csak az internetes lexikont használjuk. Németh Tamás méltatta a kiadvány külső megjelenését, az Agroinform Kiadó munkáját is. Bolyki István kiadóvezető lapunknak elmondta, hogy az Orpheus Noster szerkesztői „empatikus társaság, akikkel könnyű együtt dolgozni, határozottan képviselik saját véleményüket, de elfogadják a kiadó tanácsait is”.

Zólyomi Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem ókortudományi tanszékének vezetője a folyóirat címére (amely a 2006-ban elhunyt Sarkady János, a Károli egyetem néhai professzorának emlékére kiadott Orpheus búcsúzik című jelentős tanulmánykötet alapján született meg) reflektált Ritoók Zsigmond professzor egyik korábbi tanulmánya alapján. „Minden kornak újra kell fogalmaznia, hogy miért akar az ókortudománnyal foglalkozni. Egy olyan korban, ahol az ókortudomány már nem számít erkölcsi mércének, másképpen kell azt művelni, mint ahogyan korábban tettük” – mondta a Magyar Ókortudományi Társaság elnöke. Zólyomi Gábor egy, a Ritoók-tanulmányban szereplő 19. századi mese alapján hangsúlyozta: „Az ókortudománynak nem elég a zárral bíbelődnie, hanem be kell mennie a kapun, és ki kell hoznia az ókor teljességét.”
„Olyan mintha, egy kicsit a miénk is lenne” – fogalmazott Botos Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja, utalva arra, hogy a „szép és nívós” kiadvány első számának szerzői között kollégái és volt tanítványai is fellelhetők. „Az elkövetkezendő időkben az egyetemeket egyre nehezebb próbáknak vetik majd alá. Egyre fontosabbá válik, hogy milyen típusú, színvonalú oktatás és kutatás zajlik” – figyelmeztetett a Pázmány Bölcsészettudományi karának vezetője, aki kiemelte, hogy csak egyetem képes arra, hogy ilyen kiadványt készítsen. „Az egyházi intézmények küldetése, hogy mindazt, amit a szakma elvár tőlünk, tegyük meg, de úgy, ahogy más nem, hiszen mi egy kicsit másként adjuk tovább az információkat” – mondta Botos Máté, aki elismeréssel szólt arról, hogy idegen nyelvű tanulmányok is helyet kapnak az Orpheus Nosterben. A dékán szerint ez is azt bizonyítja, hogy a „Károli Egyetem beleilleszkedik abba a közösségbe, amelyben a tudomány művelését és a tudás továbbadását egyaránt végzik.” Botos Máté hozzátette, hogy egy kiadvány egyfajta névjegy, amit mindig el lehet érni, és maradandó dolog lesz akár száz év múlva is. 

Szabó András irodalomtörténész felolvasta Szörényi László levelét, amelyben az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója hangsúlyozta, hogy az ókort ilyen széles körben tárgyaló folyóirat nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is ritkaság. Az üzenetben szerepelt, hogy az új folyóiratot az Irodalomtörténeti Közlemények is testvérlapjává fogadja. Szabó András a református iskolák hagyományai alapján utalt arra, hogy nem véletlenül indul ókortudományi folyóirat a Károlin. A református iskolákban már a 16. századtól erős latinos és görögös kultúra alakult ki, sőt a 17. században a holland egyetemeken a magyar diákok arab nyelvet is tanultak. A KRE Bölcsészettudományi Karának dékánja ismertette az Orpheus Noster hátoldalának szimbolikus ábrázolását, a Máté evangéliumában található széles és keskeny út példázatát. Az ábrázolás, amely a jövőben a hátsó borítón a folyóirat lapszámait zárja, Kálvin Institutiojának genfi kiadását díszítette.

„Olyan szintre süllyedt a szellemi életünk, hogy szükséges egy új értékteremtő fórum, amely nem egy érdekcsoport által irányított, hanem több helyről is befogad kutatókat” – fogalmazta meg kérdésünkre a lap indulásának célját Imregh Monika szerkesztő, aki hozzátette: „Szeretnénk mi is fényhozók lenni, nem Luciferek, hanem igazi fényhozók.” Az évente két alkalommal megjelenő, főként a diákoknak és tudományos kutatóknak szóló lapban elsősorban a Károli egyetem oktatóinak tudományos értekezéseit kívánják közölni a történettudományok, a vallás-és egyháztörténet, a filozófia, a filológia, a néprajz és a művészettörténet tárgyköréből, de szívesen várják más intézmények szerzőinek írását is. Fehér Bence, a kiadvány felelős szerkesztője azért látta szükségesnek egy új folyóirat indítását, mert – mint mondta – eddig könyvek jelentek meg a Történeti Intézet gondozásában, de látszott, hogy igény mutatkozik a kutatási eredmények más jellegű közzétételére is. Bíró Mária, a Történeti intézet vezetője hangsúlyozta: olyan folyóiratot indítottak, amely az antikvitásból kiindulva más korszakok felé is nyit. A más intézményekben fölmerült publikálási igényt az is jelzi, hogy eddig egyedülálló módon, a budapesti egyetemek bölcsészettudományi karainak vezetői együtt köszöntöttek egy új folyóiratot – hívta fel lapunk figyelmét Bíró Mária dékánhelyettes.