Megalakult az egységes Magyar Református Egyház

Az alkotmányt a hazai református egyházkerületek, a kárpátaljai, az erdélyi, a királyhágó-melléki és a délvidéki magyar református egyházrészek püspökei látták el kézjegyükkel. A szlovákiai magyar református egyház nem csatlakozott az új szervezethez, de képviselői jelen vannak Debrecenben és kinyilvánították együttműködési szándékukat. A zsinat döntésével lényegében a Kárpát-medencei magyar református egyházrészek alkotmányjogi egységét mondta ki.

A testület tagjait az esemény megkezdésekor Bölcsei Gusztáv, a házigazda Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke üdvözölte, s bejelentette: Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke üzenetben köszöntötte az alkotmányozó zsinatot. Az államfő szerint „a magyarigazolvány bevezetése óta nem történt hasonló horderejű lépés”, amely nem csak a protestánsok ügye, hanem a magyar nemzet egységét erősíti. „A magyar nemzet egységének képviselete, (...), megőrzése (...) közös cél” – írta üzenetében Sólyom László.

Kósa Lajos polgármester Debrecen ajándékaként egy-egy, erre az alkalomra készített zászlót adományozott a Magyar Református Egyházat alkotó részegyházaknak. A polgármester óriási megtiszteltetésnek nevezte, hogy Debrecen ad otthont az újraegyesítő zsinatnak, de feltette a kérdést: hol is lehetne másholt, mint a kálvinista Rómában? „Az egységesülés értünk, a magyar reformátusságért van, de senki ellenére” – mondta Kósa.

Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke bejelentette: áldást kívánó levélben üdvözölte az alkotmányozó zsinatot a Reformátusok Világszövetsége, az Európai Egyházak Konferenciája és több testvéregyház Európából, Amerikából és Ázsiából.

A megalakult  egységes Magyar Református Egyház azonban nem jelenti azt, hogy új egyház született volna, a részegyházak megőrzik jogi önállóságukat – közölte Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök.

Az újraegyesítésre 1881 óta nem volt példa. Akkor ugyancsak Debrecenben hozták létre a Magyar Református Egyház teljes szervezeti egységét, de a trianoni döntést követő határátrendeződés újból szétszakította az egyházat. A püspök az egységesült egyházat olyan festményhez hasonlította, amelyet visszahelyeztek abba a keretbe, amelyből korábban kiszakították. A keret pedig – mint mondta – nem díszítőelem, hanem tartást ad a képnek. Szólt arról is, hogy a közös zsinat pedig csak azokban a kérdésekben dönt, amelyekre saját egyházi testületei felhatalmazták. Bölcskei Gusztáv elmondta azt is, hogy az alkotmányozó zsinaton – tizedikként – csatlakozott a Magyar Református Egyházhoz az Amerikai Magyar Református Egyház.

Azt, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház szervezetileg nem csatlakozott az egységes egyházhoz, Bölcskei Gusztáv „józan és bölcs” döntésnek nevezte. Fazekas László, a szlovákiai egyház püspöke fontosnak nevezte az egyesülést, szerinte „az egység magától értetődő a széttagoltság ellenére is”. Elmondta: egyháza 9 egyházmegyéjéből kettő szlovák, s neki kötelessége megőrizni a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház egységét. A püspök reményét fejezte ki, hogy egyházukban a kisebbség kezelése példa lesz arra, hogy a magyar kisebbséget is így kezeljék Szlovákiában. Mindemellett kilátásba helyezte, hogy a jövőben tevőlegesen is részt vesznek a közös munkában.

Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke „Isten csodájának” nevezte május 22-ét, az egyesülés napját, amely beteljesedést jelent az identitásukat nehéz időszakokban is őrző erdélyi magyaroknak.

Debrecen belvárosában délután egyesítő menetet tartottak, majd délután 4 órakor az egész Kárpát-medencében megszólaltak a református templomok harangjai, Debrecen főterén pedig felolvasták az alkotmányozó zsinat üzenetét.

 Az Alkotmányozó zsinat üzenete

Isten iránti hálával adjuk hírül, hogy ma, 2009. május 22-én, 11.00 órakor a magyarországi, kárpátaljai, délvidéki, erdélyi és partiumi részegyházak aláírták a Magyar Református Egyház Alkotmányát. Ezzel a lépéssel, közel 20 évi fáradozás után, mi, magyar reformátusok évszázados közösségünket ebben a formában juttatjuk kifejezésre. A magyar reformátusság a reformáció évszázadától megtartotta lelki, szellemi egységét. Összetartozásunkat még történelmi viszontagságok és politikai szándékok sem tudták kikezdeni, így a trianoni döntés és 2004. december 5-i népszavazás sem tudta szétzilálni közösségünket. Ezt a közösségünket kifejezi az is, hogy ma együtt ünnepelünk azokkal is, akik már kifejezték csatlakozási szándékukat vagy még ezt idáig nem tudták megtenni.

Ma ezzel a közös alkotmánnyal is kifejezzük és megszilárdítjuk egységünket. Alkotmányunk szerint:
· Egyházunk tagja minden keresztyén, aki a magyar református egyházhoz tartozónak vallja magát , éljen bárhol a világban, és legyen magyar vagy más anyanyelvű.
· Egyházunk a csatlakozó részegyházak zsinati közössége, amely. törvényt alkot és megnyilatkozik mindazokban a kérdésekben, melyekre a részegyházak legmagasabb szintű testületei felhatalmazzák.
· Egyházunk alkotmánya biztosítja és szabályozza a Kárpát-medencén kívüli magyar református egyházak csatlakozását is..
· Belső szervezeti rendszerük kialakításában a részegyházak önállóak és függetlenek . Kivételt képeznek ez alól mindazon kérdések, amelyek a közös alkotmányba vagy közös szabályzásra tartoznak.

Jézus Krisztus mondja: Én vagyok az út, az igazság és az élet. Hisszük és valljuk, hogy Krisztus igazsága szabadít meg minden igazságtalanságból és nyomorúságból. Hisszük, hogy gyógyító hatalma megteremti Benne való egységünket is. Hisszük, hogy ha Őt követjük a megbékélés eszközei lehetünk minden körülmények között. Hisszük, hogy a magyar reformátusság összefogása Jézus Krisztus egyetemes egyházának egységét és hiteles bizonyságtételét szolgálja, melynek mindnyájan tagjai vagyunk.

Krisztus a jövő, kövessük együtt Őt!