Konferenciát rendeznek a vallási diszkrimináció ellen

Az Amszterdami Szerződésben foglalt diszkriminációs célcsoportokat érintő hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés fontosságára hívta fel a figyelmet a „2007 – Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év”. Az itt megjelölt témák között a vallás vagy hitbeli meggyőződés az egyik olyan célterület, amely mindenképpen kiemelt figyelmet igényel. Kiemelt jelentőségét az adja, hogy a vallás és lelkiismereti szabadság alapjoga átfogja egyrészről az egyén teljes személyiségét, és a vallási vagy hitbeli (lelkiismereti) meggyőződés kihat az egyén életének minden területére, másrészről pedig az egyének csoportjai számára is biztosítja az alapjog kollektív megélését.

A PROGRESS VP/2008/005 antidiszkriminációs keretdokumentum kitér arra, hogy a Magyarországról 2006 júniusában készített Eurobarométer-kérdőív szerint a magyarok a leggyakoribbnak az életkoron és az etnikai származáson alapuló diszkriminációt tartják, és a magyar válaszadók többsége az öt évvel ezelőtti állapotokhoz képest a valláson vagy hitbeli meggyőződésen alapuló diszkrimináción kívül minden egyéb diszkriminációt elterjedtebbnek ítélt. Ebből azonban nem azt a következtetést kell levonnunk, hogy nem is érdemes nagy hangsúlyt fektetni erre a területre. A Keretdokumentum is ezt támasztja alá: „Bár a vallásos meggyőződéssel szemben, a jogesetek mindeddig csak kismértékű diszkriminációt mutattak, az e tekintetben veszélynek kitett emberek érdekeinek védelme, és annak kommunikálása is időszerűnek tűnik.”

Egyrészt fontos tovább dolgozni azon, hogy a vallás és hitbeli meggyőződéshez kapcsolódó alapjog eszmerendszere, és az ezzel összefüggő diszkriminációs, és antidiszkriminációs szempontok minél inkább jelen legyenek a társadalom tudatában (tehát a meglevő jó folyamatot tovább erősíteni, jobbítani, a már adott jogi garanciákat tökéletesíteni), másrészről pedig összegezni a jelenlevő és ismert diszkriminatív – gyakorlati és jogi – körülményeket, valamint feltárni a latens – gyakorlatban előforduló és a jogrendszerben megbújó – diszkriminációt is.

Az Európai Bizottság 2003. júniusában útnak indított összeurópai információs kampányának a fő mottója „A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen.” volt. A kampány kulcsfontosságú üzenetei a sokféleség és a párbeszéd. A kampány 2007-ben összekapcsolódott a „2007 – Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év” kommunikációjával. Mindezeket figyelembe véve szükséges felépíteni azt a hazai projektet, amely az antidiszkrimináció és esélyegyenlőség oldaláról járja körül a vallás vagy hitbeli meggyőződés témakörét. A Progress Nemzeti Antidiszkriminációs Munkacsoport 2008. május 6-ai ülésén elfogadott megközelítés szerint tudományos konferencián lenne szükséges bemutatni az ország vallási sokszínűségét és a terület jogi helyzetét.

A konferencia előkészítése során abból a meggyőződésünkből indultunk ki, hogy a vallási diszkriminációval szembeni fellépéshez szükséges szellemi-intellektuális forrásokat – a demokráciának megfelelő jogi szabályozás mellett – éppen a különböző vallások tanításában és spiritualitásában találhatjuk meg. A vallást az emberi élet igen dinamikus dimenziójának tartjuk, amiben egészen ellentétes indítások is megférnek egymás mellett: a másik elutasítása és elfogadása, a tolerancia és az intolerancia egyaránt. Ismerünk olyan leegyszerűsítő megközelítéseket, amelyek a vallásokat kizárólag konfliktusforrásokként érzékelik és mutatják be. Nem tagadjuk, hogy számos múltbeli és kortárs tapasztalat szerint a vallások olyan kizárólagos igénnyel is felléphetnek, amelyek alapján híveik megkérdőjelezhetik a kívülállók tisztességét, méltóságát, akár az élethez való jogát is – hogy ezzel előkészítsék a talajt a látens vagy intézményes hátrányos megkülönböztetés számára. Éppen ezekkel a tapasztalatokkal szemben szeretnénk felmutatni a vallásokból fakadó befogadó szellemiséget, amely nem csupán elviseli a másképp hívőt és másképp gondolkodót, hanem tesz is azért, hogy a másik méltósága és biztonsága ne sérüljön, bizalma az őt körülvevő élhető és éltető (teremtett) világban erősödjön.

Ennek megfelelően a konferencia első részét különböző vallási tradíciók képviselőinek az előadásai fogják meghatározni, akik arról beszélnek majd, hogy a saját vallásuk tanítása és spiritualitása milyen eszközöket kínál a vallási alapú diszkriminációval szembeni küzdelemhez. Május 13-án délelőtt két elméleti bevezető előadás után tehát a neológ és az ortodox zsidó, a római katolikus, a keleti keresztény ortodox, az iszlám, a buddhista, az evangélikus, a református, a baptista, a metodista, az adventista és a pünkösdista közösség egy-egy jeles képviselője fogja ismertetni saját tradíciója legfontosabb idevágó hangsúlyait.

Május 13-án délután különleges program vár a konferencia résztvevőire: határon túli egyházak képviselői beszélnek a vallási diszkriminációval és a diszkriminációval szembeni lehetőségekkel kapcsolatos tapasztalataikról. A határon túli közösségek életében többnyire szorosan összekapcsolódik a vallási identitás és a nemzeti kisebbségi lét. A rendszerváltás előtt a szomszédos országok tekintélyelvű államaiban a kisebbségek gyakran hátrányokat szenvedtek. Vendégeink az elmúlt közel húsz év tapasztalatairól és a jelenről fognak beszélni: változott-e, s ha igen, hogyan a helyzetük, hogyan élnek ma, és mik a reményeik a jövőre nézve?

A konferencia második napjának délelőttjét a vallási diszkrimináció elleni küzdelem jogi keretei és dilemmái mélyebb megismerésének fogjuk szentelni. Ennek keretében jogász és szociológus előadók segítségével áttekintjük a diszkrimináció tilalmának alkotmányos, közjogelméleti alapjait, közjogtörténeti előzményeit, a hatályos joganyagot, külön hangsúlyt helyezve az esélyegyenlőség jogi szabályozására. Szó lesz a téma nemzetközi összefüggéseiről is, melynek során előtérbe helyezzük az Európai Unióban kialakult szabályozást. Megvizsgáljuk, hogy Közép-Európa demokratikus átmenetet élő társadalmaiban milyen kényszerek befolyásolhatják a vallási közösségeket, valamint milyen módon függhet össze egymással a vallási és etnikai sokszínűség ténye és az esélyegyenlőség igénye.

A konferencia utolsó programja egy kerekasztal-beszélgetés lesz, amelyen Magyarország nagyobb és kisebb vallási közösségeinek képviselői arról fognak beszélgetni egymással és a konferencia résztvevőivel, hogy a mai Magyarországon tapasztalható-e vallási diszkrimináció. Reméljük, hogy a többféle perspektívájú elméleti megközelítésekhez csatlakozóan a kerekasztal-beszélgetés olyan konkrétumokkal szolgál, amelyek nemcsak a helyzet reálisabb értékeléséhez, hanem a vallási antidiszkrimináció jogi szabályozása tétjének mélyebb megértéséhez is elvezeti a konferencia résztvevőit.

 A konferencia részletes programja az események rovatunkban olvasható: Vallási sokféleség és a vallási antidiszkrimináció jogi szabályozása – a magyarországi és a határon túli vallási közösségek tapasztalatainak és teológiájának tükrében