Konferencia: Vallások és értékek Közép- és Kelet-Európában
Budapest – November 13–14-én került megrendezésre Budapesten a Religions and Values in Central and Eastern Europe záró konferenciája. Forrás: Magyar Kurír
Az állam és egyház kapcsolatainak közép- és kelet-európai alakulását az elmúlt két évtized tükrében elemezték jogi, szociológiai és kulturális szempontból az Ausztriából, Bulgáriából, a Cseh Köztársaságból, Horvátországból, Lengyelországból, Romániából, Szlovákiából, Szlovéniából, Ukrajnából és Magyarországról érkezett szakértők. A konferencia a térség számos egyetemének együttműködésében valósult meg, melybe illeszkedett a Szegedi Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Debreceni Egyetemen folyó tudományos kutatómunka.
A november 13-i plenáris ülés keretében az Országház épületében Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem professzora; Wolfgang Bode, az Európai Bizottság képviselője; Paul M. Zulehner és Regina Polak bécsi professzorok; valamint Balogh Zoltán, a Parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke tartott nyitóelőadást. A péntek délutáni ülés keretében került sor az új vallási mozgalmak kérdéskörének, a vallásszabadság törvényi garanciáinak, az ortodox kereszténység és az iszlám viszonyának, továbbá a vallásnak az oktatásban és a társadalom mindennapi életében betöltött szerepének vizsgálatára a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Dísztermében.
Szuromi Szabolcs Anzelm, a PPKE rektorhelyettese az állam és az egyház kapcsolatainak közép- és kelet-európai jogi kereteit vizsgáló előadásában hangsúlyozta: A 21. századi állam sem tekinthet el attól a ténytől, hogy a vallásos meggyőződés állampolgárai többségének természetes tulajdonságaihoz tartozik; gyakorlásának biztosítása az államra is komoly kötelességeket ró, éppen a közös cél, a közjó érdekében. Nem lehet tehát közömbös az állam számára azon állampolgárainak tevékenysége, akik élnek a lelkiismereti és vallásszabadság alkotmányban és további jogszabályokban garantált jogával, és ezzel különösen magas erkölcsi és kulturális értékkel gazdagítják a társadalom életét. Éppen ezért azoknak a jogszabályoknak, amelyek a vallásos hívőket mint állampolgárokat érintik, tiszteletben kell tartani az adott államban elismert egyházak és vallási közösségek saját belső normáinak autonómiáját.
