Keresztény civil szervezetek találkozója volt Budapesten

A keresztény ember hivatása, hogy a közjó szolgálatában megtegyen minden tőle telhetőt. Az igazság és a szeretet alapján működik igazán jól ez a világ, működik jól az emberi társadalom - mondta Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) által összehívott találkozón a parlament Felsőházi termében.

Úgy vélte, a keresztény embernek kötelessége, hogy keresse az igazságot, keresse a természet-, a társadalomtudományokban, a gazdaság, a kultúra, a művészetek minden területén, de az is, hogy amit felismert, azt próbálja meg az életébe is átültetni - tette hozzá.

A közélet és magánélet kapcsolatáról szólva Erdő Péter azt mondta: e kettő ugyan az élet két különböző síkja, de ugyanazon személy életének és tevékenységének vetületei. Egy ember vallási meggyőződése, családi élete, munkahelyi és társadalmi tevékenysége összetartozik és a személyben integrálódik - fejtette ki.

Erdő Péter szerint a mai világban a kihívásokra jó válaszokat csak akkor lehet adni, ha a teológusok, a világiak, a különböző szakmák képviselői, a tudósok és művészek együttműködnek, saját tapasztalataikat, szakismeretüket összeadják, és így keresik a válaszokat a mai világ kérdéseire.

"Találjuk meg egymást, egészítsük ki azt, ami kinek-kinek a szakismeretéből hiányzik, hogy valóban megalapozott, valóban értékes, az embert, a szeretetet szolgáló válaszokat találjunk" - fogalmazott Erdő Péter.

Csomós József, a Református Egyház Tiszáninneni Egyházkerületének püspöke szintén a mai életünk gondjaival foglalkozva úgy vélekedett, legyen bármilyen válságban egy ország, a megoldás keresése és a keresztyénség elválaszthatatlanul összetartozik.

Felhívta a figyelmet arra - amit biztatónak nevezett -, hogy 2001-ben a közgazdasági Nobel-díjat azért ítélték oda, mert valaki az értéket, az értékek hordozását beemelte a gazdaság fontos tényezői közé. Talán nem reménytelen a helyzet - mondta -, majd hozzátette: eljöhet még az idő, amikor a parlamentben nemcsak a GDP-ről, hanem a kereszténységről, olyan normákról is lehet majd hallani, melyek jobban befolyásolják a gazdaságot, mint a GDP mutatója.

Tőkéczki László történész, politológus - aki egyszersmind a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka is - úgy vélekedett, Magyarország egy fordított ország, egy olyan ország, ahol a célok helyén az eszközök állnak. Ez volt - az 1956-os forradalom leverése óta - a Kádár-korszakban a célkitűzés, és a magyar társadalom többségét sikerült is az eszközök megszerzésére, az anyagi eszközök birtoklásának élvezetére szoktatni.

Mint mondta, az elmúlt évtizedekben a Magyarországon jellemző "kettős önzés" most más országoknál is nehezebb helyzetbe sodort bennünket.

Tőkéczki László kitért egy korábbi - még a posztkommunista világban készült - népszámlálásra, amely azt mutatja: a magyarok vallási hovatartozás tekintetében közepes helyen voltak még az előző rendszerben is. Elmondta: e statisztika szerint a magyar emberek 75 százaléka tartozott valamilyen egyházi közösséghez, ami mutatja: megvannak a tradíciók. Közölte: vannak volt szocialista országok, ahol ez a mutató jobb, de van, ahol a miénknél rosszabb a helyzet.

Vukovich Gabriella demográfus arra hívta fel a figyelmet, hogy bár rossz a magyar demográfiai helyzet, ám a társadalom számára fontos a gyerek, a gyermekvállalás. Egy felmérésre hivatkozva közölte: a családok több gyereket szeretnének, mint ahányat vállalnak. Ez azt jelenti - mondta -, hogy jó családpolitikával bár megfordítani nem lehet a romló helyzetet, de a romlást azért lassítani lehet.

Az, hogy ez a romló tendencia mit jelent, arról Vukovich Gabriella azt mondta: 2050-re a lakosság egyharmad része 60 évnél idősebb lesz, a 15 év alatti korosztályok aránya pedig 13-14 százalék körül várható.

A szakember úgy vélte, ez a torzulás nemcsak a nyugdíjrendszerben, de a társadalom minden területén gondokat fog okozni.