Kálvin János utcai lakos vagyok!

„Mi igazi keménynyakú kálvinistáknak gondoljuk magunkat, de mégsem ismerjük igazán Kálvint” – fogalmazott Bellai Zoltán lelkipásztor a Kálvin János emlékezete című kiállítás megnyitóján a lábatlani Gerenday Közösségi Házban. A dunántúli püspöki főtanácsos utalt rá, hogy a kiállítás tavaly készült, ám a debreceni bemutató után nem csomagolták össze, hanem vándorútra kelt, és így jutott el a Duna-parti városba is.

„Kifejezetten örülök annak, hogy sokat beszélünk ma Kálvinról, mert össze tudjuk hasonlítani Kálvin és a mi gondolkodásunkat” – hangsúlyozta Bellai Zoltán, aki a kiállítás alapján felidézte a magyar kálvinizmus főbb történelmi pontjait. A főtanácsos felhívta a figyelmet, hogy aki végignézi a tablókat, általános képet kaphat a reformációról, de arra is biztatott mindenkit, hogy érdemes még jobban is megismerni Kálvint.

A református templomban tartott ünnepi istentiszteleten Steinbach József, a Dunántúli Egyházkerület püspöke igehirdetésében – a Zsolt 19 alapján – szólt Isten lelkigondozásáról. „Egyre nagyobb igény van a lelkigondozásra, ez utalhat arra, hogy nem a legjobb a lelkiállapotunk” – fogalmazott a püspök, aki az élő Isten lelkigondozó munkáját három vonatkozásban közelítette meg prédikációjában. Egyrészt, mint mondta, Isten lelkigondoz és hálára hangolja szívünket, mert a teremtett világ szépségeiben kijelentette magát. Másrészt a Szentírás által egészen konkrétan szólt hozzánk. Az Úr szava tökéletes, és felüdíti a lelket, éppen ezért kötelességünk, hogy olvassuk és tanulmányozzuk Isten Igéjét. Harmadrészt pedig Isten lelkigondozása jelenik meg abban is, hogy elküldte értünk egyszülött fiát. „Kell annál hatékonyabb lelkigondozás, mint hogy Isten kijelentette magát?” – tette fel a kérdést Steinbach József püspök.

A templomban a helyi gyülekezet énekkara és a hittanosok szolgálata előtt Köntös László dunántúli főjegyző a Kálvin Emlékévek értelméről tartott előadást. Kiemelte, hogy a Kálvin Emlékévek tematizálják a mai magyar közéletet, hiszen a hozzá kapcsolódó események túllépnek a templomok falain. „Az emlékévek jelenlétet biztosítanak a reformátusoknak, ez pedig kikényszeríti belőlünk, hogy újra megfogalmazzuk, kik vagyunk” – mondta a főjegyző, aki hozzátette: „A magyar kálvinizmus ma is identitásmeghatározó tényező.” Köntös László szólt arról is, hogy a kálvinista hagyomány a magyar történelem lényeges eleme, de nemcsak a múlt, hanem a jelen része is. A Kálvin-évek értelméről Köntös László hangsúlyozta, hogy Kálvin nyomdokain járva újra meg kell fogalmazni a keresztyénség üzenetét a világról, az emberről, az életről és a halálról, a magyarságról, valamint a jelenről és a jövőről.

Az istentiszteletet követően a Kálvin János utca elején a testvérgyülekezeteket képviselő Bíró László székesi és Gáll Sándor érszakácsi lelkipásztor köszöntése után Máté László, a Tatai Egyházmegye esperese és Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke megnyitotta az új utcát, és leleplezte Nagy Mátyás karvai művész Kálvint ábrázoló alkotását. „Hogy a Kálvin Emlékévek ne múljanak el nyomtalanul, felmerült, hogy az évfordulók kapcsán utcát nevezzünk el Kálvin Jánosról” – tájékoztatott Darányiné Csonka Valéria lábatlani lelkipásztor. A helyiek aláírásgyűjtést kezdeményeztek a Fürst Sándor utcában lakók körében. A többség támogatta a névváltoztatást, amelyet az önkormányzat is megerősített áprilisi határozatában. „Kálvin János a legszélesebb sugárutat is megérdemelné. Lábatlanon nincsen sugárút, az egyik legkisebb utcánkat neveztük el róla” – fogalmazott Török István polgármester. Az ünnepségen részt vett Völner Pál országgyűlési képviselő, infrastruktúráért felelős államtitkár is, aki köszöntésében kiemelte, hogy a hangsúlyokat és az értékeket helyükre kell tenni, és Kálvin példát mutat nekünk. Máté László esperes díszokleveleket adott át az utca lakóinak, egyikük nagy örömmel szólt az ünneplő gyülekezethez: „Kálvin János utcai lakos vagyok!”