Húsz éves a Katolikus Ifjúsági Mozgalom
Budapest – Megalakulásának huszadik évfordulóját ünnepelte szombaton a Katolikus Ifjúsági Mozgalom, a KIM. Ezen alkalomból az alapítók idézték fel a kezdeteket, az első táborokat, a kommunista diktatúra összeomlása idején a tárgyalásokat, amikor még nem tudták, hogy az asztaltól felállva hazaérnek-e egyáltalán, és az ifjúsági lelkipásztorkodás mai helyzetét. Forrás: Magyar Kurír
Húsz éves születésnapját ünnepelte március 6-án, szombaton a KIM, a Katolikus Ifjúsági Mozgalom. Gábor Miklós, a szervezet elnöke köszöntőjében elmondta: az alapítók idejében arra a feladatra készültek, hogy az ifjúságot képviselhessék a közéletben. A mostani célcsoportban pedig már azok is benne vannak, akik az alapításkor még meg sem születtek. Gábor Miklós leszögezte: fontos, hogy minden szervezést a személyesség légköre hasson át. Az elnök szerint a KIM a lehetőségekhez képest sikerrel csatázott a kormányokkal szemben a katolikus ifjúság érdekében, összesen 150 millió forintot nyert, és soha sem keveredett botrányba.
A köszöntő után több alapító kerekasztal-beszélgetésére került sor, így megszólalt Blanckeinstein Miklós, Puchard Zoltán, Várnai Péter, Becker Pál, Gábor Miklós és Nobilis Márió is. Felidézték a KIM indulásának körülményeit, a korabeli viszonyokat, amikor illegális volt az ilyesféle szervezkedés, a tárgyalásokat a rendszerváltás környékén, majd a következő időszak történetét. A résztvevőkkel a találkozóra jelentettek meg egy kis interjúkötetet.
A Magyar Kurírnak Blanckeinstein Miklós, aki körül a KIM megalakult, elmondta: a szervezet megalakulása idején épp formálódott a civil társadalom, és megszületett a gondolat, hogy a katolikus ifjúság érdekképviseletét is el kéne látni. Puchard Zoltán vállalta az első frontember-szerepet. Ő összehozott egy fórumot az akkori lelkiségi mozgalmak képviselőiből, hogy mégse néhány ember álljon oda a saját szakállára. Fontosak voltak az egyházon belüli feladatok is a külső érdekképviseleten túl. Szolgálni kellett a nagy ifjúsági megmozdulások, rendezvények alkalmával is, hiszen azokat meg kellett valakinek szervezni. A kihívás, aminek eleget kellett tenni, szakaszonként változott – mutatott rá Blanckeinstein Miklós.
Emlékeztetett: egy időszakban, az Orbán-kormány alatt úgy tűnt, hogy régiókra rendeződik a ifjúság, az akkori ifjúságpolitika ezzel számolt. „Nem véletlenül fontos számunkra az Ökumenikus Iroda és a református, evangélikus ifjúsági világgal való együttműködés. Amikor a KIM a nagypolitika és a kisközösségek közt közvetített, megtalálta a szerepét. Sajnos azóta a nagypolitikában aláhanyatlott az együttműködési hajlandóság, és a társadalmi struktúrák sem alakultak még ki. Másik probléma, hogy a vallási közösségben szerepet vállaló fiatalokat leköti a maguk belvilága” – fejtette ki Blanckeinstein Miklós.
Hozzátette: a KIM saját tagságát állandóan újra kell szervezni, hiszen ifjúsági jellegéből adódóan az kifut-befut. „Bízom abban, hogy most már előbb-utóbb aktívabb társadalmi szerepre is vállalkoznak tagjaink, hiszen sokan végeztek kommunikációt, politológiát, jogot” – fogalmazott. Az utánpótlás az ismeretségi körökből érkezik. „Nem cél, hogy nagy tagság legyen, a képviselet és szolgálat ellátásához elég annak a kétszáz embernek az aktív baráti köre. Hogy mi lesz a következő húsz évben, az az aktuális problémáktól, feladatoktól függ” – nyilatkozta a Magyar Kurírnak Blanckeinstein Miklós.
A Katolikus Ifjúsági Mozgalom Egyesület 1989-ben az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ifjúsági referensének kezdeményezésére országos társadalmi szervezetként alakult. A KIM elnöke révén 1997 óta részt vesz a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottságának munkájában. 1998-ban a Magyar Katolikus Püspöki Kar a mozgalmat országos egyházi egyesületként "krisztushívők magántársulásának" ismerte el. Az egyesület 1999 óta közhasznú, tagja a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetségnek (KIFE) és az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlamentnek (OGYIP). A szervezet tevékenységének részletes története a KIM honlapján olvasható.
