Diszkriminálja az egyházat a kormány: sérül a jogállam
Budapest – Félmillió dollárral segíti a haiti földrengés áldozatait a Magyar Katolikus Egyház a templomi gyűjtésekből – hangzott el az MKPK tavaszi ülésének sajtótájékoztatóján. Eközben a tavalyi évhez képest idén nagyságrendileg 10 százalékkal kisebb költségevetésből kell gazdálkodnia a Katolikus Egyháznak. Az egyház jogi útra tereli az iskoláinak járó közoktatási kiegészítő támogatások ügyét, mivel a kormány több ponton is megsértette az egyház alkotmányos jogait és az Apostoli Szentszékkel kötött nemzetközi szerződést. Forrás: Magyar Kurír
A tavalyi évhez képest idén nagyságrendileg 10 százalékkal kisebb költségvetésből kell gazdálkodnia a Katolikus Egyháznak, ami igen komoly gondot jelent a már amúgy is nehéz helyzetben levő intézmények és egyházközségek számára – hangzott el a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia március 2-3-i, tavaszi rendes ülésének sajtótájékoztatóján. Mint ismeretes, a kormány tavalyi döntése értelmében idén az szja egy százalékából az egyházak számára felajánlott összeget az állam kisebb mértékben egészíti ki, ezáltal jelentősen csökkent a hitéleti támogatás.
Az egyház viszont nem mondhatja, hogy kevesebbet ad, eleget kell tennie szerződéses kötelezettségeinek, és bár arányosan csökkenti intézményei költségvetését, erre nem mindenhol van mód, hiszen valahol nem csökkenthető ez az összeg, például a Magyar Katolikus Rádió sugárzási díjait mindenképpen ki kell fizetni.
Néhány nappal ezelőtt a konferencia Állandó Tanácsa közleményben jelezte, hogy jogi úton kéri a 2008. évi közoktatási kiegészítő támogatást meghatározó kormányrendelet, valamint a közoktatási törvényt módosító 2009. évi CIX. törvény felülvizsgálatát, mivel azok több ponton sértik az egyházak oktatással kapcsolatos alkotmányos jogait és az Apostoli Szentszékkel kötött nemzetközi szerződést. A konferencia megbízta jogi szakértőit a 2005–2008-as évekre járó kiegészítő támogatások felülvizsgálatához szükséges beadvány elkészítésével.
A megállapodás szerint a kiegészítő összegeket a zárszámadási törvény kell, hogy meghatározza. A Medgyessy-kormány óta szinte minden ősszel vita van ennek összegéről, azonban az idei zárszámadási törvénybe semmilyen összeg sem került bele, csupán az, hogy ezt kormányrendeletben határozzák meg az ÁSZ számításai alapján február 15-ig – fűzte hozzá mindehhez Erdő Péter. A kormányrendelet azonban nem született meg, és a kormány csak annyit vállalt, hogy júniusig kifizeti az összeget (amikor már új kormány lesz), de hogy milyen ütemben és milyen módon, arról nem határoztak. Ráadásul a kormány által megállapított összeget nem az ÁSZ számításai szerint számolták ki, holott a Szentszékkel kötött egyezmény a módszertant is meghatározza. Az egyház nem keveset vagy többet kér, csupán annyit, amennyi jár neki – szögezte le Erdő Péter. A prímás rámutatott: a kormány létbizonytalanságban tartja az egyházi iskolák diákjait, akik magyar állampolgárok gyermekei, ez pedig diszkrimináció.
A bíboros emlékeztetett: a kormány hozott egy olyan rendelkezést is, hogy az önkormányzati épületben működő egyházi iskolák támogatásából vonják le a működési költséget. Ez az önkormányzatokkal kötött szerződések megsértése, hiszen azok pontosan rögzítik a használat szabályait, számos esetben ingyenes használatra átadván az épületeket. Ráadásul mielőtt 1991-ben törvényt hoztak volna az egyházi ingatlanok visszaadásáról, az állam még gyorsan számos ilyen épületet önkormányzati tulajdonba adott, és számos egyházi iskola ilyen önkormányzati épületben működik ma.
Komoly gondot jelent egyházunknak az Államkincstár Nyugat-Dunántúli Regionális Igazgatóságának – kizárólag a nem állami közoktatási intézményekre vonatkozó – körlevele, amelynek értelmében csak az a nem állami közoktatási intézmény igényelhet normatívát, amelyik a működéséhez szükséges feltételekkel, egyebek mellett önálló adószámmal rendelkezik. Ez veszélyezteti több szerzetesi oktatási intézmény működését, hiszen ezek többsége az intézményt fenntartó rendházzal közös adószámmal rendelkezik – ilyen például a Pannonhalmi Bencés Gimnázium is, ahol a rendház és az iskola közművei is azonosak, így teljességgel indokolatlan volna külön adószámot nyitni a gimnáziumnak. Ráadásul az állami iskolákat nem kötelezték erre, pedig sokuk az önkormányzattal van egy adószámon. Ez úgyszintén diszkrimináció, a vallásszabadságról szóló törvény megsértése – hívta fel a figyelmet Mohos Gábor, az MKPK titkára.
Egy a tavalyi év végén hozott kormányrendelet kimondja, hogy az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus kell, hogy irányítsa. A püspöki kar tudomására jutott, hogy megtörtén, hogy erre hivatkozva az önkormányzati óvoda vezetője figyelmeztette a hitoktatót, hogy a 2010/11-es tanévtől nem tarthat hitoktatást, mivel nincs óvodapedagógusi diplomája. Ez ellentétes a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltakkal.
A Magyar Kurír kérdésére Erdő Péter elmondta, hogy a haiti földrengés áldozatainak megsegítésére küldött százezer dolláros gyorssegély után még félmillió dollár gyűlt össze templomi gyűjtésekből, amit a Dominikai Köztársaság nunciatúrájának utalnak át, hiszen ők koordinálják a segélyek elosztását. Az összeg valószínűleg egy földrengésálló iskola építését fogja segíteni.
A Katolikus Karitász tartósélelmiszer-gyűjtési akciót hirdet március 14. és 21. között. Ennek során arra kérik a híveket, hogy lehetőségeikhez mérten tartós élelmiszerekkel segítsék a szegény és rászoruló családok mindennapjait. A templomokban összegyűjtött élelmiszereket a Katolikus Karitász juttatja el a szükséget szenvedő családoknak.
Idén második alkalommal rendezi meg a konferencia a magyarság katolikus kulturális értékeit bemutató országos programsorozatát, a Magyar Katolikus Kultúra Napjait október 4. és 9. között. Az elmúlt évhez hasonlóan minden egyházmegye önállóan készül a többnapos rendezvényre. A programokról részletesebben tájékozódhatnak hamarosan a kultura.katolikus.hu honlapon.
