Balog Zoltán: Krízis helyzetekben segítenek a kálvinizmus tanításai
Budapest – Krízishelyzetekben, nagy megpróbáltatások idején a kálvinizmus tanításainak fontos szerepe lehet a megoldás megtalálásában. A magyar és az európai kálvinizmus egyik erőssége az a képesség – aminek aktualitását nem kell külön hangsúlyozni –, hogy válságok idején átgondoljuk a helyzetünket és megtaláljuk a kiutat – mondta Balog Zoltán református lelkész. Forrás: MTI
Hozzátette: ez az erősség a történelem során jól látható, hiszen a kálvinista tanítások mindig nehéz helyzetekben tudták egyben tartani a közösséget, és biztosítani ennek túlélését. Álláspontja szerint, amikor konszolidáció volt, akkor viszont tévutak következtek. Balog Zoltán budapesti előadásán ilyen krízishelyzetként említette a Trianon utáni időket. „Az teljesen nyilvánvaló, hogy a trianoni határokon kívül rekedt felekezet-testvéreinknek (...) a túlélése, nyelvük megőrzése a református egyháznak nem csak a jogi keretei nélkül, de teológiája, hitbeli meggyőződése nélkül sem ment volna” – fogalmazott a lelkész. Hozzátette: nem véletlen, hogy azokon a magyar területeken, ahol nagyobb és erősebb a református közösség, ott sokkal életképesebb és túlélőképesebb a magyarság, mint ott, ahol a magyar nyelvű emberek katolikusok.
Mint mondta, a kálvinizmus hozzájárult a nyelv és a nemzeti identitás megőrzéséhez.
Balog Zoltán a kálvinizmus további erősségének nevezte – egyebek mellett – az erkölcsi innovációt. Mint mondta, ez azért fontos, mert míg az ősi erkölcsi értékek változatlanok, a helyzetek folyamatosan változnak. Így az új nemzedékeknek mindig újra és újra kell fogalmazni, hogy mit jelentenek az alapvető erkölcsi értékek. Balog Zoltán szerint ez is a kálvinizmus erőssége.
Balog Zoltán kitért a 2001-es népszámlálásra, amikor – mint mondta, 1941 után először – arra a kérdésre is választ lehetett adni, hogy kinek milyen a vallása. Fontosnak nevezte, hogy tízmillió emberből 7,3 millió mondta magát kereszténynek. Hozzátette: pontosan tudjuk, ez nem azt jelenti, hogy ennyi keresztény, hívő ember van Magyarországon, ám ez bizonyos szempontból nem is fontos; az a lényeg, hogy 2001-ben ennyi ember gondolta azt, hogy a vallási identitásnak a történeti megalapozása érték, s erre az értékre igent mondott.
