A református egyház is tiltakozik Szlovákia arroganciája ellen

Létrehozás: 2009. augusztus 26., 17:22 Legutolsó módosítás: 2009. augusztus 26., 17:31

Budapest – Példátlan és békétlenséget szító lépésnek nevezete a Magyarországi Református Egyház, hogy Sólyom László nem léphetett be Szlovákiába. A köztársasági elnök augusztus 21-én Szent István szobrot avatott volna Komáromban. A szlovák hatóságok úgy nyilatkoztak, hogy a magyar köztárssági elnök személye biztonsági kockázatot jelent Szlovákia számára. Bölcskei Gusztáv, a MRE Zsinatának lelkész elnöke levélben biztosította támogatásáról Sólyom Lászlót. Forrás: reformatus.hu

A református egyház is tiltakozik Szlovákia arroganciája ellen

Bölcskei Gusztáv, református püspök

„A Magyarországi Református Egyház Zsinati Elnöksége a nemzetközi egyházi szervezeteken keresztül határozott lépéséket tesz annak érdekében, hogy az Európai Unió a továbbiakban az európai normákat sértő, a nemzeti közösséget bomlasztó politikai gesztusokat megakadályozza.” – írták.
A magyar nemzeti közösség ellen nem ez az egyetlen ellenséges lépés olvasható a levélben, „példátlan volt az is, hogy március 15-én a román légügyi hatóságok visszavonták a Magyar Köztársaság elnöke gépének leszállási engedélyét”, valamint „megdöbbentő a szlovák nyelvtörvény is, amely a most élő és felnövekvő generáció teljes élethez való jogát csorbítja”. A püspök hozzátette a magyar reformátusság számára mindig fontos volt a közösség és az egység megélése. A szabadság, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szolidaritás és nemzetünk képviselete közös ügyünk, emiatt emeli fel szavát az arrogáns lépés ellen a Magyar Református Egyház.

„Nem vagdalkozunk, nem ütünk vissza, de Sólyom László mellett vagyunk, hiszen a Magyar Köztársaság elnöke megmagyarázhatatlan és otromba gyalázatnak lett kitéve augusztus 21-én – mondta a reformatus.hu-nak nyilatkozva Bölcskei Gusztáv. – A Magyar Köztársaság elnöke az egész nemzetet reprezentálja, megalázása valamennyiünket érint, és ezt a leghatározottabban elutasítjuk.”

Bölcskei Gusztáv úgy véli, hogy a kialakult helyzet nem két szomszédos nép egymás elleni acsarkodása, az európai civilizáció pedig nem hunyhat szemet a történtek felett. A püspök szerint az egyház feladata ebben a helyzetben, hogy erősítse a természetes együvé tartozást, valamint a határokon és kultúrákon átívelő emberi szolidaritást. Másrészt fel kell hívni a háttérből feszültséget gerjesztők figyelmét, hogy ezt nem tehetik tovább!

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben