A cigányok egyháza

Létrehozás: 2008. október 15., 07:39 Legutolsó módosítás: 2008. október 26., 15:09

Esztergom - Háromnyelvű kiadványt jelentetett meg az Esztergom–Budapesti Katolikus Főegyházmegye, a területén folyó cigánypasztorációról. Forrás: Orient Press

A füzet kiindulópontja az a kérdőíves felmérés, amely a romák és a Katolikus Egyház hitéleti, szociális és egyéb kapcsolatát vizsgálja. Az ezen alapuló rövid tanulmányt a cigánypasztoráció sokszínűségét bemutató beszámolók, helyzetképek egészítik ki.
A cigányokat megszólító helyi lelkipásztori kezdeményezéseket 2000-ben kezdte országos hálózattá szervezni az egyház, már ekkor felvetődött egyfajta információs bázis szükségessége, amely folyamatosan segítené a papok és az elkötelezett hívek munkáját. Az országos kutatás első állomásaként a legnépesebb egyházmegyében térképezték fel kérdőíves felméréssel azt, hol találhatók nagyobb cigány közösségek, illetve mely településeken, plébániákon folyik jelentősebb pasztorációs tevékenység.
 - Meggyőződésem, hogy a társadalom által oly gyakran elutasításban részesülők szolgálatában egyházunknak az alázat, a bűnbánat, az önzetlenség s a közös emberi értékek iránti fogékonyság alapján kell állnia – írta Erdő Péter bíboros a kötet bevezetőjében. Talán azért is hangsúlyozta ezeket az erényeket a főpásztor, mert a felmérés tanúsága szerint viszonylag kevesen figyelnek fel a környezetükben élő romákra, s még kevesebben tekintik szívügyüknek a körükben folyó lelkipásztori munkát.
A kérdőívre adott válaszokból igazolást nyer az a tapasztalat, hogy a cigányok a keresztség szentségének kiszolgáltatásáért és a temetési szertartások miatt keresik fel leggyakrabban a plébániákat, az egyházi esküvő viszont már nem jellemző rájuk. A hitoktatásban is igen kevesen vesznek közülük részt, s nagyon alacsony a rendszeresen templomba járók aránya.
A felmérésre támaszkodó tanulmány a romák identitásával, a különböző csoportokhoz való tartozásával, társadalmi helyzetükkel és hitvilágukkal, vallásosságukkal foglalkozik részletesebben. A kiadvány másik része interjúk és beszámolók segítségével azt boncolgatja, hogy a cigánypasztoráció nem maradhat meg szocálissegély-osztogatásnál, hanem a cigány testvérek misszionálására kell törekednie. A cigánypasztoráció gátjainak rövid bemutatása mellett a különböző módszerekkel elért eredményekről is szó esik.
Az első boldoggá avatott cigány, Ceferino Giménez Malla életrajza, a miatyánk és az üdvözlégy lovári nyelvű változata és roma kisebbségi statisztikák is helyet kapnak a magyar, angol és olasz nyelvű kötetben.
Ugyanezzel a témával foglalkozik A Szív lelkiségi-kulturális folyóirat októberi száma is. A Hofher József atya szervezte cigány iskolától kezdve Teréz anya nővéreinek miskolci szeretetmisszióján át a cigányok zarándoklatáig sok kezdeményezésről hírt ad a jezsuiták által megjelentetett újság, amely a cigány papként népét szolgáló Koós Ede borsodbótai plébánossal is közöl interjút.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben