80 éves a Szegedi Dóm – „…a közösség ünnepe”

A rendezvény méltó volt az 1930-as történésekhez, melyek messze túlmutattak Szeged határain. A Fogadalmi templom felszentelése, a Dóm tér és az azt övező épületegyüttes megáldása, a Nemzeti Emlékcsarnok létrehozása, valamint az 5000. népfőiskola átadása szimbolizálta a Trianont követő időszakban a nemzet megújulását. A város a 1920-as években kezdődő építkezés révén vált lelki, szellemi, vallási és kulturális központtá a térségben. Ide települt át Kolozsvárról az egyetem, és ekkortól püspöki székhely.

Szeged lakói az 1879-es árvíz idején tettek fogadalmat, hogy templomot emelnek Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya tiszteletére, ha újjáépül a város. Az építkezés az első világháború miatt félbeszakadt. Nem csak a Schulek Frigyes tervei alapján emelt monumentális székesegyház, de az azt övező épületegyüttes is széles körű nemzeti összefogás következtében valósulhatott csak meg. A tér létrejöttében óriási szerepe volt Klebelsberg Kunonak, a Bethlen kormány kultuszminiszterének, Glattfelder Gyula püspöknek, felsőházi képviselőnek (aki 1924-ben Temesvárról kényszerült áttelepülni), valamint Somogyi Szilveszter akkori polgármesternek.

A 2010. október 24-i szentmisén Kiss-Rigó László megyéspüspök beszédében kiemelte, hogy nem elsősorban az épületet, és  a templomhoz tartozó hívek közösségének ünnepét üljük. Hiszen a 30-as években a város sőt az ország összefogása kellett a nagyszabású beruházás megvalósulásához. A szentmisén jelen volt Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök, valamint a határokon túli, szomszédos – az egykori Csanádi egyházmegye területéből részesülő - egyházmegyék főpásztorai: Böcskei László Nagyváradról, Német László Nagybecskerekről, Roos Márton Temesvárról, Pénzes János Szabadkáról. A misében felcsendültek Dohnányi Ernő Szegedi Mise című művének részletei, amelyet a szerző kifejezetten a 80 évvel ezelőtti szentelés alkalmára írt.

A szentmisén és az azt követő ünnepségen részt vett  Schmitt Pál köztársasági elnök, valamint  a kormány képviseletében Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Szabó Gábor a Szegedi Tudományegyetem főigazgatója és Botka László Szeged polgármestere. Az eseményre az egyházmegye által biztosított buszokkal érkeztek a hívek. A Fogadalmi templom teljesen megtelt. Akik kívül maradtak, vetítőkön követhették a szertartást. A megemlékezés a Székesegyház előtti téren folytatódott, az ott felállított színpadon. A hívek és érdeklődők az erre a célra kialakított nézőtéren ülve követhették a programot.

Az „Emeld föl szívedet Nemzetem! címet viselő közel másfél órás megemlékezés valóban méltó és illő volt az alkalomhoz. A műsort Koltay Gábor rendezte. Ünnepi beszédet mondott Réthely Miklós miniszter, Szabó Gábor az egyetem rektora és Kiss-Rigó László püspök.

Budapesti, temesvári, szabadkai, nagyváradi és szegedi színészek közreműködésével röviden megelevenedett a 980 éve Szent Gellért püspök által alapított Csanád egyházmegye története, különös tekintettel az elmúlt egy évszázad szegedi vonatkozású eseményeire. A programot színesítették költemények és zenei darabok, valamint egy archív filmbejátszás az 1930-as filmhíradóból, és a Szózat egy régi hangfelvételről Latinovits Zoltán előadásában. Olyan művészek játékát és énekét élvezhette a közönség, mint Pitti Katalin, Rékasy Károly, Varga Miklós, Bodnár Vivien, Miller Zoltán, Szélyes Imre, Varga Klári. A zenei kíséretet a Kormorán zenekar biztosította. Közreműködött a Vaszy Viktor kórus, Gyüdi Sándor karnagy és az szegedi Egyesített Tánckar és a Szegedi Egyetem diákjai.

A műsor címéül választott Juhász Ferenc verssor – „Emeld föl szívedet nemzetem!” – találóan írta le azt az érzést és gondolatot, amit a magas színvonalú produkció a maga teljességében közvetített: kereszténységére, magyarságára és európaiságára emlékeztetette azt a több ezer nézőt – jórészt katolikus híveket - akik a téren összegyűltek.