Vádlója mentette meg Galileit

Létrehozás: 2009. június 05., 12:57 Legutolsó módosítás: 2009. június 05., 12:58

Máglyahalál is várhatott volna Galileire, de a Vatikán szerint vádlója végül megállapította, hogy a csillagász nem eretnek, csak a tanai. Forrás: MTI

Galileo Galileit valószínűleg legfőbb vádlója, Roberto Bellarmino bíboros mentette meg a máglyától. Bár ez paradoxonnak tűnik, a Vatikán a közeljövőben olyan dokumentumokat tesz közzé, amelyekből kiderül: a kardinális saját kezűleg írt levélben állapította meg, hogy „Galilei nem eretnek”, bár nézetei „ebbe az irányba tartanak”.

Vélhetően ez az apróság állította meg az akkori pápai igazságszolgáltatás gépezetét, amely ugyanúgy máglyára küldte volna a Szent Hivatal által 1616-tól közel két évtizeden át meghurcolt csillagászt, mint 1600-ban pályatársát, Giordano Brunót.

A per végén Galileit – miután visszavonni kényszerült tanait, amelyek szerint a Föld forog a Nap körül és nem fordítva – házi őrizetre ítélték, írásai pedig a tiltott könyvek listájára (index librorum prohibitorum) kerültek.

Júniusban jelenik meg az a könyv, amely a Galilei-per teljes dokumentációját közli Sergio Paganónak, a Vatikáni Titkos Levéltár prefektusának gondozásában. Nem ez az első eset, hogy a Vatikán közzétesz különböző iratokat a történelem egyik legellentmondásosabb peréről. IX. Piusz pápa még 1877-ben engedélyezte egy francia kutatónak, hogy elemezze az eljárást. De Galilei teljes rehabilitációjának II. János Pál pápa adta meg a végső lökést 2000-ben történt meakulpázásával.

Ennek előzménye volt egy ugyancsak Pagano püspök által szerkesztett tanulmánykötet 1994-es kiadása. „Nem teljes és túlságosan sietve elkészített munka volt, kevés magyarázó jegyzettel és néhány tévedéssel”  – ismerte el utólag a La Repubblica című olasz napilapnak a főpap.

A mostani, 550 oldalas, az eljárást 16 külön táblázaton magyarázó kötetben, amelyet a vatikáni archívum és a pápai tudományos akadémia közösen ad ki, a püspök szerint legalább húsz olyan dokumentum jelenik meg az ügyről, amelyet eddig soha nem tártak a nagyközönség elé.

Mint hangsúlyozta: a Vatikáni Titkos Levéltár a kiadványban „a lehető legalázatosabb módon, tárgyilagosan, az igazság tiszteletben tartásával viszonyul a történelmi forrásokhoz”, és ezzel kíván hozzájárulni a Csillagászat Évéhez.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben