Újjáépítenék Heródes elfeledett templomát

Khirbet Omrit Galilea és a Golán között, a civilizáció egykori határán található – tudósított a felfedezésről a Jerusalem Post. Palesztina római megszállásakor ugyanis Galilea északi része egy viszonylag civilizálatlan régió volt, ahol a fiatal Heródes hihetetlen brutalitással törte le az ellenállást, és sikerei olyannyira lenyűgözték Rómát, hogy Júdea királyává nevezték ki. Később szintén ezen brutalitása segítette hozzá a Golán-fennsíkhoz, amelyet i.e. 30 körül csatoltak birodalmához.

Heródes azonban később sem felejtkezett meg első győzelmeinek helyszínéről, és később Omritba is visszatért, ahol Augustus császár tiszteletére fogott építkezésekbe – vélik a kutatók. Heródes ugyanis három templomot építtetett patrónusa tiszteletére: az egyik Szamáriában, míg egy másik Caesariában állt, és a harmadik nyomát a kutatók sokáig nem találták meg. Andrew Overman amerikai kutató és munkatársai szerint ez az elveszettnek hitt templom állhatott Omritban – a kutató egy évtizede ás a megmaradt romok között, és szerinte minden lelet ezt a teóriát támasztja alá.

Heródes építkezései ugyanis egyedülállóak, és kimagasló színvonalúak voltak, így annak nyomait könnyű azonosítani. Szintén ezt igazolják a tervezésbeli sajátosságok is, így a másik két építményhez hasonlóan itt is egy lépcsősor vezetett a templomba, ahol a szentélyben Augustus szobra állt. Fontos még, hogy az épület nyugat, azaz Róma felé nézett, és előtte a kikövezett udvaron egy oltár állt, ahol az uralkodónak áldoztak. A templomot hófehér mészkőből emelték, az épület falait gazdagon dekorálták, és a régészeti leletek alapján Afroditét, vadállatokat, és egy szfinxet is megjelenítettek a freskókon.

A feltárások során az építkezések második szakaszának leletei is előkerültek, amikor Augustus szentélyét még nagyobbra építették át, és az eredeti ión oszlopsort például korinthoszira cserélték. Ez Heródes munkálatai után egy évszázaddal, II. Agrippa utasítására történhetett. Mindez azt is jelenti, hogy a hely még az i.sz. 1. század második felében, illetve a zsidó felkelés leverése után is fontos maradt.

A fehér kőépület ma a semmi közepén található, az ókorban azonban nem ez volt a helyzet: a legutóbbi ásatások szerit a közelben haladt el a Türoszból Damaszkuszba vezető út, és pontosan ezen a helyen csatlakozott be a Scythopolis, más néven Bét-Seán felől Damaszkuszba tartó út is. A templom mellett a közelben egy oszlopsor vezetett a folyón átívelő hídig. Az oszlopokkal szegélyezett út mentén kereskedőváros épült ki, így Omrit fontos tranzitállomássá vált. A templom szerepe aztán egyre csökkent.

Az építmény a 363-as földrengésben súlyosan megsérült, de az élet egészen a 749-es hatalmas földmozgásig folytatódott a környéken, amely aztán a Golán legtöbb épületét lerombolta. A térség ekkor elnéptelenedett, és legközelebb  a 13. században jelentek meg a félnomád telepesek a környéken. Akkorra a római út is eltűnt, és s térség nagyjából a maihoz hasonlóan nézett ki.

Overman és munkatársai egy nap restaurálnák majd a templomot, amelyben sokat segíthetnek az ásatások eredményei – írta a Jerusalem Post.