Új szlovák egyházmegyék – hála helyett csalódottság

Mint ismert, 2008. február 14-én a szlovákiai katolikus egyház legfelsőbb képviselői kihirdették a római katolikus egyházmegyék átszervezését és a két új egyházmegye megalakítását. Erről a Szlovák Püspökkari Konferencia (SZPK) még ugyanazon a napon nyilatkozatot adott ki a papok és a hívek részére, amelyben egyebek mellett hálára buzdítja őket az új szlovákiai egyházmegyei elrendezés kapcsán. A nemzetiségileg vegyes területeken levő plébániák lelkipásztorai, valamint az itt élő magyar nemzetiségű hívek viszont nyílt levelükben mély csalódottságuknak adtak hangot a döntés miatt.

Sérelmezik azt, hogy az átszervezési terv kidolgozásánál a SZPK nem volt tekintettel arra, hogy ilyen megoldással megbomlik az egy tömbben élő magyar nemzetiségű hívek természetes egysége az egykori Pozsony-nagyszombati Főegyházmegye területén. Aggódnak amiatt, hogy az egyházmegyei átszervezés felgyorsíthatja a magyar nemzeti kisebbség észrevétlen asszimilációját. Az aláírók arra a következtetésre jutottak, hogy célzatosan választották ilyen módon az „észak-déli”, nem pedig a „nyugat-keleti” felosztást. Ennek következtében a magyar nemzetiségű hívek természetes egységét 4 egyházmegyébe osztották fel.

A levél szerint reménykedve várták azt is, hogy a tervezett egyházmegyei átszervezés mellett az SZPK tervezetében kérni fogja a Szentszéket, hogy a magyar nemzeti kisebbség soraiból nevezzen ki püspököt, vagy olyan püspököt, aki megfelelő joghatósággal megbízva láthatná el a hívek szolgálatát a nemzetiségileg vegyes területeken. Ezt azért is méltányosnak tartanák, mert csaknem 400 000 magyar nemzetiségű személy vallja magát Szlovákiában katolikusnak, és a szlovákiai görög katolikusok helyzetét is nagyon előnyösen rendezték korábban.

Az egyházmegyék átszervezése után viszont úgy látják, hogy még inkább romolhat a magyar katolikus kisebbség helyzete, ha a közeljövőben az SZPK nem gondolkodik lelkipásztori ellátásuk kedvező megoldásán. Szomorúan tapasztalták, hogy sem az egyházmegyei átszervezés kihirdetésében, sem pedig az SZPK nyilatkozatában nem esett szó a magyar katolikus kisebbségről, sem olyan ígéretről, miszerint a közeljövőben kedvező megoldást keresnek lelkipásztori ellátásukra. A levél írói megállapítják, hogy a tervezet kidolgozása előtt nem konzultáltak a lelkipásztorkodó papokkal – mint a püspökök legközelebbi munkatársaival –, akik a legjobban ismerik az egyházmegyék egyes plébániáinak helyzetét. Így történhetett meg, hogy ebben a történelminek mondható változtatásban róluk, de nélkülük döntöttek.

Ezután felsorolják a környező országok pozitív példáit, többek között azt, hogy Ukrajnában a kisebbségben élő kárpátaljai szlovák katolikusoknak is van szlovák püspökük. Továbbá a Romániában, Szerbiában és Ukrajnában élő magyar katolikus kisebbségnek is van magyar nemzetiségű püspöke, és a szlovákiai roma katolikus kisebbségnek szintén van megbízott püspöke.

Tondra röviden válaszolt

Frantisek Tondra, a Szlovák Püspökkari Konferencia elnöke 2009. március 12-én keltezett levelében válaszolt a 25 000 felvidéki magyar katolikus pap és hívő, valamint 25 felvidéki magyar szervezet által aláírt nyílt levélre. Tondra érsek azt közölte, hogy ismertette a 2008. szeptember 18-án keltezett nyílt levél tartalmát a Szlovák Püspökkari Konferencia 61. együttes ülésén. Az itt megjelent püspökök természetesnek tartották, hogy biztosítani kell a nemzeti kisebbségek minőségi szinten végzett lelkipásztori gondozását, beleértve a katolikus magyar kisebbségét is.

A püspökök megállapították, hogy ennek a lelkipásztori gondozásnak a konkrét megoldása az adott egyházkormányzati területért felelős megyéspüspök teljes joghatósága alá tartozik – zárul Frantisek Tondra, a Szlovák Püspökkari Konferencia elnökének válasza.