Romániaszerte 800 új ortodox templom épül

Ortodox templom épült Nagyváradon tavaly ősszel. Az ortodox egyház a meglévő nyolc temploma mellé még 17 újat épít Bihar megyében, és további 33-ra kapnak pénzt az idei úgynevezett "válságkezelő" költségvetésből.

„Szükség volt és van ezekre a templomokra. Ahogy egyet felépítünk, szinte azonnal megtelik, híveink száma ugyanis ugrásszerűen gyarapodik” – mondja Cristian Rus diakónus, a Nagyváradi Ortodox Püspökség püspöki szóvivője.

Nagyváradon 1920-ban még csak két ortodox templom volt, a kommunizmus pedig tiltotta a templomépítést, így az ortodox egyháznak csak 1989 óta nyílik lehetősége építkezésre. A gond az, hogy az erdélyi városok többségének arculata az 1900-as évek elején kialakult, így szabad hely csak a városszéli tömbház negyedek környékén van.

„Nincs kétségem afelől, hogy szükség van arra, hogy templomok épüljenek bármilyen felekezetű hívők számára, de az, hogy ki van hangosítva, akkor is amikor láthatóan az utcán senki sem hallgatja, azt nem tartom indokoltnak. Hogy reggel, délben este hangos liturgia szóljon, azzal nem értek egyet” – véli Szűcs Imre, nagyváradi lakos.

Miközben az ortodox egyház egymás után építi templomait, a történelmi magyar egyházak közel két évtizede pereskednek egykori jogos ingatlanjaikért és ingóságaikért. 1400 épületükből a Román Restitúciós Bizottság 2009. január 1-jéig 806 épületet adott vissza, ám ennél jóval kevesebb a gyakorlatban is birtokba vett ingatlanok száma.

A nagyváradi római katolikus barokk püspöki palota használati jogáért 12 évig pereskedett a katolikus egyház és bár az épületegyüttes már 5 éve az egyházé, még mindig nem tudta teljes mértékben birtokba venni.

„Nem kaptuk vissza a Filharmónia épületét, ami a Katolikus Kör volt, a Szent József Intézetet, ahol most Tanfelügyelőség van, azon kívül van a Szent László menedékház, árvaház volt, most a Cosbuc iskola van benne. A földdel állunk igen rosszul, a Várad környéki szőlődombok mind egyházi szőlészetek voltak, ezekből egy árt sem kaptunk vissza” – hangsúlyozta Fodor József vikárius, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye általános püspöki helynöke.

Az elmúlt 19 évben a nagyváradi püspökségnek 40 pere volt az állammal és ezeket jórészt már megnyerte. Az egyházmegye száz darab ősnyomtatványáéért folyik még perük Bukarestben.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület több mint 350 ingatlanát kérte, de csak 200-at kapott vissza, köztük per útján a Teleki utcai püspöki palotát, amiben korábban a kommunista párt székháza működött.

„Habár kormányhatározattal megkaptuk az ingatlanok tulajdonjogát, az önkormányzatok mindvégig fellebbezést nyújtottak be a legtöbb esetben a legfelsőbb törvényszékig jutottunk. Itt említeném meg a zilahi Kálvineum ügyét, a szatmári Református Kollégium ügyét, ugyanakkor a nagyváradi Kossuth utcai bérház ügyét” – mondja Máthé Edit, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtanácsosa.

Két ingósági per is folyamatban van még a nagyváradi Lorántffy Gimnázium és szatmári Református Kollégium könyvtáráért. A Restitúciós Kormánybizottság szerint legtöbb esetben a nem teljes dossziék, a tulajdont igazoló iratok hiánya valamint az önkormányzatok fellebbezése miatt húzódik évekig egy-egy per.

Ha a bizottság mégis pozitívan dönt, a tulajdonos dolga az ingatlan telekkönyveztetése és a bérleti viszonyokról való egyezkedés. Kártérítés akkor jár, ha valamiért nem adható vissza az épület, ilyenkor piaci áron számolják fel az ingatlant. Az egyházak most azért aggódnak, hogy a román államnak lesz-e készpénzfedezete a kártérítésre. Csak a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet 30 ingatlanáért kell kártalanítania az államnak.