Növekszik a fehérorosz katolikus egyház: nincs elég templom a híveknek
Még nincs húszéves az 1991-ben függetlenné vált Fehéroroszország a Szovjetuniótól, de a katolikus egyház plébániáinak a száma megduplázódott, a papok száma pedig megnégyszereződött. A kommunista diktatúra alatt nem volt egyházi hierarchia: nem gyűjtötte egybe a papokat egyházmegye, és nem vezette őket püspök. A tízmillió belorusznak a 14 százaléka katolikus. Az országban egy érsekség, három püspökség és 440 katolikus plébánia található. Forrás: Magyar Kurír
A belorusz püspökök hétfőn zárták le ötévente esedékes római látogatásukat. Ez volt a harmadik látogatásuk az ország függetlenedése óta, és az első XVI. Benedek pápasága alatt. Tadeusz Kondrusiewicz, Minszk-Mohilev érseke úgy jellemezte a látogatást, mint ami minden püspöknek alkalmat adott némi lelkiismeretvizsgálatra.
Mint azt a Zenitnek elmondta, 1991-ben az egyháznak összesen 220 plébániája volt, amelyek szolgálatát hatvan belorusz és hatvan külföldi születésű pap látta el. Ehhez képest ma 440 papja van a fehérorosz katolikus egyháznak, ebből 270 belorusz születésű. Az első szemináriumot 1990-ben Grodnóban nyitották, a másodikat 2001-ben, Pinszkben. A két intézményben 90 szeminarista és hatvan szerzetesnövendék tanul.
Két ifjúsági napot is szerveztek eddig, amelyeken rengetegen vettek részt – mondta a Zenitnek Kondrusiewicz, aki időről időre ifjúsági vitacsoportokat is vezet.
Persze az egyház megsínyli, hogy Alexandr Lukasenko államelnök meglehetősen autoriter, szinte diktatórikus módon vezeti az országot: a külföldi papok például nehezen kapnak vízumot. (Ez például a 4 százaléknyi fehéroroszországi lengyel miatt is érdekes lehet.) Több templomra lenne szükség, a főváros, Minszk háromszázezer katolikusának például csak négy templom áll a rendelkezésére. Ugyanakkor további hat építésére már megvan az engedély. A kérdés, hogy miből lesz erre pénz.
Az országnak ugyan nincs hivatalos vallása, azonban hasonlóan más keleti szláv államokhoz a legnagyobb felekezet az Orosz Ortodox Egyházé (az orosz is hivatalos nyelv), ami főleg a keleti régióban erős, a második legnagyobb felekezet viszont a katolikus, ami inkább a nyugati területeken terjed el (itt, a lengyel határhoz közeli vidékeken lakik a legtöbb lengyel és litván is). A lakosság egy százaléka tartozik a Belorusz Görög Katolikus Egyházhoz.
