Megtalálták az agy isteni részeit?

— Felvéve: , , ,
Létrehozás: 2009. március 13., 14:14 Legutolsó módosítás: 2009. március 13., 14:18

Torontó – Kanadai kutatók negyven istenhívő embert vizsgáltak meg, hogy feltérképezzék az agynak azokat a területeit, melyek a vallási meggyőződést szabályozzák. Forrás: The Daily Telegraph

A Michael Inzlich pszichológus adjunktus által vezetett két tanulmány résztvevői egy jól ismert tesztet végeztek el az észlelési kontroll felmérésére (Stroop-feladat), miközben elektródákkal mérték az agyi aktivitásukat.

A nem hívőkkel összehasonlítva a vallásos résztvevők jelentősen kisebb aktivitást mutattak az elülső gyrus cinguliban (ACC). Ez az agy azon területe, mely segít a viselkedés módosításában, azzal, hogy jelzi, mikor van szükség figyelemre és ellenőrzésre, különösen olyan stresszhelyzetekben, mint mikor pl. hibát vétünk.

Minél erősebb a hite valakinek, minél jobban hisz Istenben, annál kisebb mértékben lépett működésbe az ACC a hibák esetén, így kevesebbet is hibáztak.
„Az agynak ezen területe úgy működik, akár egy vészcsengő, mely akkor szólal meg, ha hibázunk, vagy bizonytalannak érezzük magunkat. – mondta a vezető szerző Inzlicht, aki a scarboroughi Toronto Egyetemen tanít és vezeti a kutatásokat. – Felfedeztük, hogy a vallásos vagy istenhívő emberek a saját hibáik esetén jelentősen kisebb agyi aktivitást mutatnak. Ha hibáznak, kevésbé lesznek idegesek vagy stresszesek.”

Ezek az összefüggések akkor is erősek maradtak, miután rögzítették a személyiségtípusokat és az észlelési képességeket, és kiderült, hogy a vallásos résztvevők a Stroop-feladatok során is kevesebb hibát vétettek, mint a nem hívő társaik.

Az eredmények kimutatták, hogy a vallásos hit nyugtatóan hat a hívőkre, így kevésbé lesznek idegesek akkor, ha hibáznak, vagy ha ismeretlen dolgokkal kell szembenézniük. Inzlicht azonban felhívja a figyelmet arra is, hogy az idegesség kétélű kard, mely olykor igen hasznos is lehet.

„Nyilván az idegesség káros is lehet, mert ha túlzott mértékben jelentkezik, megbéníthat bennünket a félelem. – mondta. – Van azonban egy igen hasznos szerepe: figyelmeztet bennünket akkor, ha hibázunk. Ha nem szorongunk akkor, mikor hibázunk, akkor mi sarkall minket arra, hogy változtassunk a viselkedésünkön, hogy ne kövessük el újra ugyanazt a hibát?”

Agykutatók a nagyagykéregben azonban több olyan területre bukkantak, amelyek a vallási meggyőződés szabályozásáért felelnek. A keresztény, muszlim és zsidó vallású alanyok mindegyikénél megfigyelhető volt az adott területek különleges aktivitása különböző vallási kérdések fölvetése esetén. A felfedezés további érdekessége, hogy az emberen kívül semmilyen élőlény agyában nem találhatóak meg az érintett részek.

A kutatók felfedezése cáfolja azt az eddig népszerű feltételezést, mely szerint a hitért az agy egy meghatározott területe felel. A kísérletben negyven, főként egyistenhívő alanyon végezték el a kísérletet, mely során Istennel kapcsolatos állításokat kellet véleményezniük.

Mikor Istennek a világ alakulásában betöltött szerepéről szóló kérdéseket olvastak a résztvevők, a homloklebeny oldalsó területei mutattak jelentős aktivitást. Ha Isten haragjával kapcsolatban kellett állást foglalniuk, a homloklebeny mutatott fokozott működést. Elvontabb kérdések esetén a jobb agyfélteke aktivizálódott.

A kísérlet bebizonyította, hogy a vallásért az agy különböző, más szempontból már vizsgált területei felelnek. Ez megerősíti azt a pszichológiai vélekedést, amely szerint a hit az adaptív kognitív (megismerésen alapuló) funkciók közé tartozik.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben