Lengyelországban is vitáznak az iskolai keresztekről

Az emberi jogi bíróság ítélete után az egyik legerősebb lengyel középiskolában, a wrocławi XIV-es számú gimnáziumban november 30-án néhány diák, miután etika órán ez volt a téma, levelet írt az igazgatónak, s a keresztek eltávolítását kérték az osztálytermekből, minthogy ez, állításuk szerint, sérti a lelkiismereti szabadságukat – írja az angol nyelvű krakkói hetilap, a Kraków Post.

Az eset először a tanárok között váltott ki heves vitát, majd az egész országra kiterjedő polémiává erősödött. Az igazgató, Marek Łaźniak először úgy rendelkezett, hogy a kereszteknek csak a hittanóráknak otthont adó osztálytermekben kellene kint lenniük, de megváltoztatta véleményét, miután e-mailek százait kapta konzervatív és katolikus körökből, amelyek arra szólították fel, hogy ne teljesítse a diákok kérését. Az igazgató hozzátette: az oktatási minisztérium 1992-es, a vallástanításról szóló rendelete kötelezi az iskolát; ennek értelmében nincs akadálya annak, hogy keresztek függjenek az osztálytermekben.

A iskolai keresztek ügye a strasbourgi döntés előtt nem volt kérdés Lengyelországban; korábban senki nem vetette fel ezt a témát. A bíróság döntését követően azonban az egyház és a kormány kritizálni kezdte azt, a média azonban inkább elismerőleg szólt róla. 

A november 11-i nemzeti ünnepen, a függetlenség napján Lech Kaczyński köztársasági elnök kijelentette: Lengyelországban senki nem fogja elfogadni, hogy nem lehet feszületet helyezni a falra az iskolában. Krakkó érseke, II. János Pál pápa egykori személyi titkára, Stanisław Dziwisz is elmarasztalta a strasbourgi bíróság döntését, és rossz előjelnek nevezte azt az európai vallásszabadságra nézve.

Ugyanakkor sokan vélekednek ellenkezőleg is, például Paweł Rudnicki pedagógus és politológus, aki szerint a diákok akciója azon elkötelezettségüknek jelentős megnyilvánulása, mely szerint szeretnék helyreállítani a lengyel iskolák szekuláris jellegét. Michał Syska, a Szociáldemokrata Párt alelnöke szerint az iskolai szimbólumok hiánya a kompromisszum, a megegyezés jele, az állami intézményeknek pedig egyenlően kell kezelnie a különböző felekezetekhez tartozókat.

Joanna Senyszyn, az Európai Parlament egyik lengyel tagja egyenesen háborút visel az iskolai keresztek és más keresztény szimbólumok ellen. Arra kérte az oktatási minisztériumot, hogy hozzanak rendeletet a feszületek iskolából való eltávolítása érdekében. Szerinte ugyanis az iskolai keresztek alkotmányellenesen lógnak a falakon. (Senyszyn először a kommunista állampárt, a PZPR, avagy LEMP – Lengyel Egyesült Munkáspárt – tagja volt, majd 1980-ban belépett a Szolidaritásba, melyből 1995-ben kilépett. 2001-ben csatlakozott a SLD-UP-hez, a Demokratikus Baloldali Szövetség-Munkás Unióhoz, ettől kezdve a lengyel törvényhozás tagja, 2005 óta a párt alelnöke, 2009 óta EP-képviselő.)

A képviselőasszony érvelése a Kraków Post szerzője szerint erőltetett, mivel a lengyel alkotmány csak annyit mond ki: „A Lengyel Köztársaság hatóságainak pártatlannak kell maradnia a vallási és világnézeti meggyőződéssel kapcsolatban, és biztosítania kell azok szabad kifejezését a közéletben.” Továbbá, amint azt Elżbieta Radziszewska, a kormány egyenlő bánásmódért felelős tagja mondja, a strasbourgi döntésre távolságtartóbban kellene tekinteni, mivel az nem foglalkozik Lengyelországgal, így Varsónak nem is szükséges véleményt nyilvánítania a vitában. Ráadásul nincs olyan törvény, amely elrendelte volna a feszületek iskolai kifüggesztését, így aztán felesleges a keresztek eltávolítására felszólító törvényt hozni.

Nemcsak az iskolai keresztek ellenzői, hanem az azok mellett kiállók is az Olaszországból már ismert érveket hozzák föl: ezek szerint a hit személyes dolog, a kereszt pedig nemcsak vallási, hanem kulturális és nemzeti szimbólum is; a lengyel történelem, hagyomány és örökség része is egyben. Fontos szerepe volt például a kommunista rendszerben – az ellenállás szimbólumaként. (A nemrégiben véget ért taizéi találkozónak otthont adó Poznań egyik terén két hatalmas kereszt emlékeztet az 1956-os munkásfelkelésre.)

December 3-án a szejm, a lengyel parlament határozatot hozott az iskolai keresztek védelme érdekében. Eszerint a feszület „nem csupán vallási szimbólum és Isten emberek iránti szeretetének a jele, hanem az emberi méltóság és az emberi jogok elismerésének eszköze is” – ezzel is utalva az Első Lengyel Köztársaság függetlenségi hagyományaira.

A lengyel média felvetette azt a kérdést is, vajon nem fújják-e fel feleslegesen az egész témát, minthogy az emberek többsége ennél súlyosabb problémákkal küzd. Amint azt egy középiskolás diák megfogalmazta: még ha valaki nem is hívő katolikus, az osztálytermi kereszt nem kellene, hogy zavarja, különbség van ugyanis aközött, hogy kifüggesztjük a feszületet a falra, és aközött, hogy kötelezővé tesszük az imádását, a vallás követését.