Lemondhat a pápa a pedofilbotrány miatt? – Külföldi lapok szemléje

Az elmúlt évszázadok legsúlyosabb válságával néz szembe a Vatikán, miután a katolikus egyházon belüli szexuális bűncselekmények kapcsán már a pápa felelőssége is felmerült. A héten az áldozatok ügyvédei által nyilvánosságra került dokumentumok szerint XVI. Benedek pápává választása előtt nem lépett fel megfelelően a tudomására jutott szexuális zaklatásokkal szemben.

Federico Lombardi vatikáni szóvivő szerint azonban az egyházfőt nem gyengítették meg a média legutóbbi támadásai. Joseph Ratzinger bíborosként a Vatikáni Hittani Kongregációt vezette. Az amerikai dokumentumok arra utalnak, hogy a vatikáni hivatal a tudomására jutott információk ellenére nem fosztott meg papi tisztségétől egy olyan papot, aki pályafutása során legalább 200 hallássérült fiút rontott meg.

„A pápa válaszút elé került” – állítja Marco Politi, a pápák életrajzával foglalkozó egyházi történész, aki szerint XVI. Benedeknek át kellene világíttatnia a katolikus egyházat.

Január 28-án  a Spiegel című német hetilap arról számolt be, hogy két katolikus pap a hetvenes-nyolcvanas években több tanulót molesztált berlini elit középiskolában. A rákövetkező hetekben több mint 300 feltételezett osztrák, holland és svájci áldozat bukkant fel. 2009-ben Írországban két kormányjelentés is napvilágot látott, amelyek részletesen beszámoltak az ír katolikus papok által 1930 és 1990 között elkövetett több ezer fizikai és szexuális bántalmazásról.

A nyilvánosságra került bűncselekmények miatt az Egyesült Államokhoz hasonlóan Európában is a zéró tolerancia bevezetését sürgetik a katolikus egyháztól. Civil szervezetek felszólították a Vatikánt, hogy nyissa meg azokat a több mint 3000 ügyet tartalmazó aktákat, amelyek 2001 és 2010 között kerültek a Hittani Kongregáció elé. Egy nemrégiben kiadott jelentés idézi Charles Scicluna vatikáni főügyészt, aki elmondta, hogy csupán az ügyek 20 százalékában indult vizsgálat a Vatikánban.

Az amerikai reform

A válság kezelésére egyre inkább az amerikai modellt ajánlják. A 2002-ben napvilágra került amerikai zaklatási ügyek után az Amerikai Katolikus Püspökök Konferenciája úgy döntött, hogy részletesen megvizsgálja a bejelentett szexuális zaklatásokat, és új ügymenetet vezet az eljárások felgyorsítása érdekében, továbbá meghirdette a zéró toleranciát a megrontási ügyek kapcsán. Ez azt jelentette, hogy többé nem lehetett egyszerű áthelyezéssel „kezelni” a pedofíliával vádolt papok ügyét.

Az új amerikai eljárásrend szerint ha egy papot szexuális zaklatással vádolnak, azonnal felfüggesztik a szolgálatból, amíg ügyét kivizsgálják. Az ügyet továbbá nem csak az egyházmegyének, hanem a hatóságoknak is jelentik. Ezt a rendszert jelenleg csupán néhány európai egyházmegyében alkalmazzák.

Az amerikai egyházreform részeként a szülőket és a gyerekeket is tájékoztatják a „biztonságos környezet” elnevezésű programok keretében, hogy megtanulják felismerni, ha egy papok illegális módon közeledik hozzájuk. Azt is elmagyarázzák a gyerekeknek, hogyan értesítsék a felnőtteket az ilyen esetekről.

Az amerikai modell bírálói szerint azonban továbbra is megmaradt az átvilágíthatóság problémája és a reformok ellenére kevés amerikai püspököt vontak felelősségre.

II. János Pál felelősségét is vizsgálják

Az európai botrányok felvetik Joseph Ratzinger személyes felelősségét is. Németországban 1980-ban Ratzinger akkori müncheni érsek terápiára utasított egy pedofil papot, akit később visszahelyezték a szolgálatba. Az illető hamarosan újabb gyerekeket rontott meg. A Vatikán állítása szerint Ratzinger nem tudott arról, hogy a papot újra visszahelyezték a szolgálatba.

Egy újabb dokumentum pedig azt bizonyítja, hogy a Vatikán az áldozatoktól származó részletes bizonyítékok ellenére, amelyeket pedig még egy amerikai püspök is megerősített, semmit nem tett egy olyan katolikus pap felelősségre vonására, aki legalább 200 hallássérült fiút molesztált a pályafutása során. A bűncselekményekről a Joseph Ratzinger által vezetett Hittani Kongregáció is értesült, mégsem történt semmi.

A vatikáni magyarázat szerint Lawrence Murphy atyát idős korára és megrendült egészségi állapotára való tekintettel nem bocsátották el papi hivatalából, és ezért állították le az ellene folyó polgári vizsgálatot.

A Vatikán hivatalos lapja a L'Osservatore Romano szerint azonban Benedek ellen egy médiakampány zajlik, amelynek célja, hogy „szégyenletes módon minden eszközzel leszámoljon Benedek pápával és legközelebbi munkatársaival”. A címlapon egy a pápát védelmező írásban a lap szerint a pápa világosan, átláthatóan, nagy erővel, és nagy súllyal járt el”.

A vatikáni hatóságok dicsérték a pápa pásztorlevelét, amelyben bocsánatot kért az írországi áldozatoktól. XVI. Benedek elfogadta egy az ügyben egy ír püspök lemondását is.

Sokan azonban úgy vélik, hogy a pápa nem kerülheti el a személyes felelősség vállalást a pedofil botrányok kapcsán, és ki kell vizsgáltatni elődje tevékenységét is. II. János Pál ugyanis, miközben nagy média népszerűségnek örvendett, szintén nem lépett fel az egyházi visszaélésekkel szemben. (A La Repubblica című olasz lap közben arról számolt be, hogy késedelmet szenved a néhai II. János Pál boldoggá avatása, mivel az illetékes vatikáni orvosi bizottság nem fogadta el az aktushoz szükséges csodás gyógyulást.)

Amennyiben a 83 éves egyházfő a kora és a személyes érintettsége miatt nem lenne képes hatékonyan fellépni a bűncselekményekkel szemben, a Washington Post szerint felmerülhet a lemondása is. Bár az egyházjog lehetővé teszi a pápa lemondását, alig néhány ilyen eset történt a katolikus egyház történelme során. Legutóbb a XV. században volt példa hasonló lépésre. 1415-ben XII. Gergely pápa a nyugati egyházszakadás miatt mondott le a trónról.

Papi feketelistát sürget a svájci elnök

A svájci államfő szerint feketelistát kell összeállítani a pedofil papokról, hogy soha többé ne kerüljenek kapcsolatba gyerekekkel.

Doris Leuthard a Le Matin Dimanche című svájci lap internetes oldalán megjelent nyilatkozatában tett ilyen javaslatot. Mint az elnök asszony kifejtette: olyan központi nyilvántartást kell vezetni a pedofil papokról, mint amely már létezik a tanárokról is.

A politikus szerint fel kell állítani olyan központokat, amelyes segítenék az áldozatokat abban, hogy jogi útra tereljék ügyüket. Hozzátette, hogy az ilyen esetekben határozottan kell fellépni, és az egyháznak is vállalnia kell a felelősséget. „Mindegy, hogy az elkövetők vallásosak vagy sem. Kivétel nélkül mindenkit alá kell vetni a svájci büntető törvénykönyvnek” - hangsúlyozta az államfő.

Leuthard nyilatkozata egy héttel azután hangzott el, hogy az einsiedelni Benedek-rendi apátság főnöke, Martin Werlen azt javasolta, hogy a Vatikán regisztrálja mindazokat az egyházi személyeket, akiket feljelentettek szexuális bűncselekmények elkövetése miatt. Az apát azt szerette volna, ha javaslatát rendkívüli ülésen vitatja meg a svájci püspöki konferencia. Ennek elnöke, Norbert Brunner azonban azonnal elutasította a kezdeményezést.

Az alpesi országban az elmúlt másfél évtizedben több mint 60 olyan esetet vizsgált ki a katolikus egyház, amelyben papok követtek el szexuális visszaéléseket. Az egyház a minap közölte, hogy jelenleg legalább kilenc súlyosabb esetet vizsgál.