Korunkban a katolikus egyház és a zsidó nép közötti kapcsolatok szerencsés átalakulásának lehetünk tanúi – David Rosen rabbi felszólalása
Róma – Az izraeli főrabbinátus tanácsadója, az Amerikai Zsidó Bizottság vallásközi kapcsolatok osztályának igazgatója október 13-án délután szólalt fel a szinódusi ülésen a pápa jelenlétében. A zsidó vallási vezető különleges meghívottként vesz részt a püspöki összejövetelen. Forrás: Magyar Kurír
Beszédében utalt XVI. Benedek januárban a római zsinagógában tett látogatására, amely során a pápa hangsúlyozta: a zsinat tanítása világos mérföldkő, szüntelen vonatkozási pont a katolikusok és zsidók közötti kapcsolatok számára.
Példaként említette meg, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a zsidók és a keresztények nyílt társadalomban élnek egymás mellett, egyedülálló fokon valósították meg az együttműködést közösségeik között és oktatási intézményeikben. Ezzel szemben sok olyan ország van, amelyekben a katolicizmus az uralkodó társadalmi erő és a zsidók csak kis közösséget alkotnak, ha egyáltalán jelen vannak – mondta David Rosen rabbi. Mint mondta, meglepetéssel tapasztalta, hogy olykor a katolikus papok, sőt még a hierarchia sem ismeri a Nostra Aetate k. zsinati dokumentumot.
A zsidó világban is széleskörű a tudatlanság a kereszténységet illetően. Izrael államban, ahol a zsidók a nagytöbbséget alkotják, még összetettebb a politikai és szociológiai környezet. Izraelben a keresztény arabok kisebbséget alkotnak egy kisebbségen belül: másfél millió muzulmán arab között mindössze 120 ezren vannak.
A keresztény arab izraeliek különlegesen sikeres kisebbséget jelentenek számos szempontból. Társadalmi, gazdasági és oktatási színvonaluk jóval magasabb az átlagnál. A mindennapi életben azonban a legtöbb izraeli zsidó nem találkozik keresztényekkel és az izraeli társadalom többsége számára ismeretlen az a mély változás, amely az utóbbi időkben a katolikus-zsidó kapcsolatokban létrejött.
A rabbi felidézte II. János Pál 2000-ben Izraelben tett látogatását, az állam és a Szentszék közötti teljes kétoldalú kapcsolatok felvételét követően. Az izraeli társadalom nagytöbbsége számára II. János Pál látogatásának vizuális hatása tette világossá azt a változást, amely a keresztények zsidók iránti magatartásában végbe ment. A pápa maga is kölcsönös baráti kapcsolatokat tartott fenn a zsidó néppel. Az izraeliek számára lenyűgöző hatással volt annak a látványa, hogy II. János Pál a Nyugati Falnál állt, tiszteletben tartva a zsidó hagyományt és elhelyezte saját kezűleg írt levelét, amelyben bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a zsidók ellen követtek el évszázadokon át. Ez a párbeszéd, a megértés és az együttműködés új korszakát nyitotta meg. Kétoldalú bizottság jött létre az izraeli főrabbinátus és a Szentszék zsidókkal való vallási kapcsolatok bizottsága között, amelyet II. János Pál kezdeményezett, és amelyről nagy elismeréssel szólt XVI. Benedek pápa szentföldi zarándoklata és a római zsinagógában tett látogatása alkalmával is.
A keresztények helyzete Izraelben természetesen nagyon különbözik a Szentföld többi térségétől. Részét alkotják a palesztin társadalomnak, amely függetlenségéért küzd, továbbá elkerülhetetlenül érinti őket a mindennapos izraeli-palesztin konfliktus.
Rosen rabbi beszédében annak a reményének adott hangot, hogy a csoda, amelyet II. János Pál „a kölcsönös kapcsolatok új tavaszának virágzásaként” nevezett meg, egyre inkább megvalósul a Közel-Keleten és az egész világon.
