Klímacsúcs: Jön a Tobin-adó? – Kiszivárgott titkos szöveg okoz zavart
A klímaváltozás kapcsán is felvetődött a Tobin-adó néven ismert elképzelés: ezúttal Franciaország melegítettet fel a pénzügyi tranzakciókra kivetett globális adó ötletét, mint aminek révén támogatni lehetne a fejlődő államokat a változó éghajlathoz való alkalmazkodásban. Közben két munkaanyag is kiszivárgott a koppenhágai klímacsúcsról, az egyiket fejlődő országok képviselői, a másikat a konferencia házigazdája, Dánia készítette. A BBC szerint a két tervezetből látszik, hogy a fejlődő és a fejlett országok között törésvonal húzódik, másképpen képzelik el a klímaváltozás elleni küzdelmet. Forrás: MTI, origo
Párizs azt javasolta a koppenhágai klímacsúcson, hogy a sokat emlegetett Tobin-adóból lehetne fedezni a fejlődő országok klímaváltozás elleni küzdelmének költségeit. Bernard Kouchner francia külügyminiszter New Yorkban, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszélései után újságírók előtt elmondta: „szinte érezhetetlen terhet jelentő, mindössze 0,005 százalékos" adót volna szükséges kivetni világszerte valamennyi banki tranzakcióra.
Ezer euró megmozgatása így csupán 5 cent adóteherrel járna, a bevételből viszont a fejlődő országok fedezhetnék a klímaváltozás elleni küzdelem költségeit, továbbá felvehetnék a harcot a szegénységgel, és jutna forrás az oktatás és az egészségügy fejlesztésére is – mondta a francia külügyminiszter.
A banki tranzakciók megadóztatása mellett Franciaország javasolja, hogy hozzanak létre egy nemzetközi testületet azzal a feladattal, hogy kísérje figyelemmel és ellenőrizze a klímavédelmi vállalások teljesítését. A terv 1992-ben, a Rio de Janeiróban tartott ENSZ klímaértekezleten merült fel először. A szervezet az elképzelés szerint a Környezetvédelmi Világszervezetet (World Environment Organization – WEO) nevet kapta volna. Kouchner szerint az ötletet a soron következő, 2012-es klímacsúcson lehetne megvalósítani, éppen a klímaváltozás elleni harc mérföldkövének számító brazíliai csúcs 20. évfordulóján.
A nemzetközi pénzügyi tranzakciók megadóztatását James Tobin amerikai közgazdász javasolta elsőként. A Nobel-díjas gazdasági szakértő a múlt század hetvenes éveinek elején dolgozta ki az elképzelést, a nemzetközi devizaügyletekkel összefüggésben. Az eredeti terv szerint az adó a spekuláció okozta károk felszámolását szolgálta volna. A Tobin-adó koncepciója számos alkalommal előkerült a politikai diskurzusban, ám ez az adófajta a piaci szereplők és a politika ellenállása miatt nem terjedt el. A világméretű gazdasági válság elmélyülése óta az elképzelés ismét felmerült: idén már egyebek között a német pénzügyi kormányzat és a brit pénzügyi felügyelet is javasolt hasonlót.
Közben az ENSZ koppenhágai klímakonferenciáról kiszivárgott egy dokumentumtervezet, amelyből kiderül, hogy a fejlett ipari országok és a fejlődő államok között óriási ellentétek feszülnek, mindkét félnek más elképzelése van arról, hogyan kellene kinéznie a konferencia végére elkészülő megállapodásnak – írja a BBC.
A brit közszolgálati televízió koppenhágai tudósítója szerint az a kiszivárgott megállapodás-tervezet, amelyet a házigazda dán kormány dolgozott ki, hátrányos helyzetbe hozná a a szegényebb országokat. A tervezet egy teljesen új megállapodást hozna tető alá, míg egy másik kiszivárgott dokumentum, amelyet fejlődő országok jegyeznek, meghosszabbítaná a hamarosan lejáró kiotói egyezmény hatályát, vagy átalakítaná azt.
A BBC szerint több érdekcsoporttól várható, hogy a következő napokban alternatív szövegváltozatokkal állnak majd elő. A konferencia munkacsoportjainak vezetőinek a különböző elképzeléseket a csúcs végére egy politikai nyilatkozattá kell formálniuk, amelyet alá kell írnia mintegy száz országvezetőnek és további többtucatnyi állam küldöttjének.
A kiszivárgott két dokumentumot – az egyiket Dánia, a másikat a BASIC csoport (Brazília, Dél-Afrika, India és Kína) készítette – már a múlt héten megvitatta a küldöttek egy része Koppenhágában. A dán tervezet tartalma azonban mindeddig ismeretlen volt, a brit Guardian kedden délután hozta nyilvánosságra.
A két tervezetből kiderül, hogy komoly törésvonal húzódik több kérdésben a fejlett és a fejlődő országok között, például fejlődő országok károsanyag-kibocsátásának visszafogásának mértékében, vagy annak az időpontnak a meghatározásában, amikor az üvegházhatású gáz-kibocsátásnak el kell érnie a maximumát.
A Guardian szerint a fejlődő országok képviselői dühösen reagáltak a dán tervezetre, amely a gazdag országok kezébe adna több hatalmat, egyben mellékszereplővé tenné az ENSZ-t a jövőbeni klímatárgyalásokban. (A Guardian oldaláról elérhető a kiszivárgott tervezet.) A fejlődő országok szerint a tervezet egyenlőtlenséget teremt, ugyanis az egy főre jutó széndioxid-kibocsátást a fejlett országok esetében 2050-re kétszer akkorának engedi meg, mint a fejlődő országok esetében – írja a Guardian.
