Kirill új erőként tekint a magyar reformátusok egységére

Az egyházi vezető levelében azt írta a reformátusok 1881 utáni újbóli egységesüléséről, hogy „újabb erőt ad a keresztények közötti párbeszédnek”, ahogy fogalmazott: „földrészünk lelki túléléséről van szó”, mert „a radikális szekularizmus, a vallási és erkölcsi relativizmus állandó propagandájának kitett földrészünk lelki túléléséről van szó”.

A legnagyobb befolyással bíró ortodox egyházvezető levelében kifejezésre juttatta: „ilyen körülmények között különösen meggyőzően kell hangzania mindazok közös szavának, akik az európai civilizáció igaz keresztyén alapjait és hagyományait kívánják megőrizni.” Kirill pátriárka levelében rámutatott: az Orosz Pravoszláv Egyház és a Kárpát-medencei református egyházak kapcsolatainak gazdag történelme van. A hetvenes, nyolcvanas években a pravoszláv-református dialógus Magyarországon indult, és „debreceni dialógus” néven vált ismertté. Megjegyezte, hogy akkor a pravoszlávok és a reformátusok, tekintet nélkül a köztük lévő teológiai és nemzeti különbségekre, „képesek voltak kölcsönös megértést kialakítani az akkor előttük álló lényeges feladatokat illetően”.

Múlt pénteken szavazták meg a református alkotmányozó zsinat tagjai az egységes Magyar Református Egyház létrejöttét kinyilvánító alkotmányt Debrecenben. Az alkotmányt a magyarországi református egyházkerületek, a kárpátaljai, az erdélyi, a királyhágó-melléki és a délvidéki magyar református egyházrészek püspökei látták el kézjegyükkel. A zsinat döntésével a Kárpát-medencei magyar református egyházrészek alkotmányjogi egységét mondta ki.

Kirill levele a reformatus.hu oldalról:

KYRILL,
MOSZKVA ÉS EGÉSZ OROSZORSZÁG PÁTRIÁRKÁJA

119034 Moszkva, Csisztij pereulok 5.
2009. május 22.
Ikt.sz.: 2863

A Kárpát-medence Református Egyházai Egyetemes Zsinatának résztvevőihez
Debrecen (Magyarország), 2009. május 22.

Főtiszteletű Dr. Bölcskei Gusztáv elnök-püspök úr !
Az Egyetemes Zsinat tisztelt szervezői és résztvevői !

Őszinte szívvel köszöntöm a Kárpát-medencei református egyházak Debrecenbe egybegyűlt Egyetemes Zsinatának képviselőit !
A most összeült Egyetemes Zsinat résztvevőinek egyik legfontosabb feladata lehet olyan alkotmány elfogadása, amely a többi keresztyén egyházhoz fűződő kölcsönös kapcsolatokat segíti. Őszintén remélem, hogy az Önök együttes erőfeszítése újabb impulzust ad a keresztyének közötti párbeszédnek ma, amikor oly nagy fontossága van annak, hogy Krisztus Evangéliumának hagyományos értékeiről a modern világ előtt bizonyságot tegyünk. Az Orosz Pravoszláv Egyház és a Kárpát-medencei, ill. Duna-medencei Református Egyházak kapcsolatainak gazdag történelme van. A múlt század 70-es - 80-as éveiben éppenséggel Egyházunk is részt vett abban a pravoszláv-református dialógusban, amely Magyarországon indult, és „debreceni dialógus” néven vált ismertté, azon város neve után, ahol ma az Önök nagyra becsült zsinata is ülésezik. Akkor mi, pravoszlávok és a református egyházak hívei, tekintet nélkül a köztünk lévő teológiai és nemzeti különbségekre, képesek voltunk kölcsönös megértést kialakítani az akkor előttünk álló lényeges feladatokat illetően.
Azok a kérdések, amelyeket napjainkban a modern világ Európa keresztyénei elé állít, rendkívül fontosak. A radikális szekularizmus, a vallási és erkölcsi relativizmus állandó propagandájának kitett földrészünk lelki túléléséről van szó. Ilyen körülmények között különösen meggyőzően kell hangzania mindazok közös szavának, akik az európai civilizáció igaz keresztyén alapjait és hagyományait kívánják megőrizni. Kívánom munkájukhoz a gondolatnak és a tettnek azt az egységét, amelyet a Szentírás állít elénk:
„A békességes tűrésnek és vígasztalásnak Istene pedig adja néktek, hogy ugyanazon indulat legyen bennetek egymás iránt Krisztus Jézus szerint: Hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek az Istent és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyját.” (Róma 15:5-6.)

Krisztusban szeretettel:

Kyrill
Moszkva és egész Oroszország pátriárkája