Holokauszttagadó püspök - a pápa blamálta az egyházat?

Immár nemcsak Williamson püspök korábbi kiközösítésének pápai feloldása osztja meg a német katolikus egyház vezetőit, hanem mind élesebb a vita a XVI. Benedeket a holoakuszttagadás elutasításával kapcsolatban egyértelmű állásfoglalásra felszólító kancellári nyilatkozat miatt is.

Egy a hét elején a Vatikánban látogatást tett konzervatív politikus szerint a német pápa erősen neheztel a személyét a Williamson-ügy kapcsán ért németországi bírálatok miatt. XVI. Benedekben az a benyomás alakult ki, hogy a szunnyadó németországi katolikusellenes érzelmek most egy csapásra a felszínre törtek - állította Georg Brunnhuber CDU-képviselő. A politikus bírálta nyilatkozatáért Angela Merkelt, s azt hangoztatta, hogy a pápának küldött kancellári üzenetet Merkel pártjában is sokan helytelennek tekintik. 

A kancellár ugyanis szokatlanul kemény hangú nyilatkozatában hangsúlyozta: ha egy vatikáni döntés nyomán az a benyomás alakulhat ki, hogy lehet hazudni a holokausztról, akkor ez következmények nélkül nem maradhat megválaszolatlanul. A pápának és a Vatikánnak egyértelműen állást kell foglalnia amellett, hogy a holokausztot nem lehet tagadni. Ilyen jellegű tisztázó állásfoglalásra mindeddig kielégítően még nem került sor - hangsúlyozta a német kancellár.

Nyilatkozatában a kancellár a holokauszt tagadásának elutasításával kapcsolatban nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a zsidóságot érintő elvi kérdésről van szó.

Merkel szükségtelenül oktatta ki a pápát?

Miközben több németországi katolikus vezető és pártállástól függetlenül magas rangú politikusok is teljes támogatásukról biztosították a kancellárnak a zsidóság melletti határozott kiállását, elsősorban bajorországi vallási elöljárók bírálták Merkelt a bajor pápához intézett felhívása miatt. Megerősítette a kancellári állásfoglalás elutasítását a kisebbik konzervatív párt, a CDU testvérpártja, a bajor CSU is. 

München és Freising katolikus érseke a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva értetlenségét fejezte ki a pápát ért közvetett kancellári bírálat miatt. Reinhard Marx azt hangoztatta, hogy megütközéssel fogadta Merkel állásfoglalását, s ennek kapcsán arra utalt, hogy a pápa korábban már egyértelműen kiállt a holokauszttagadás elutasítása mellett, s világossá tette, hogy az antiszemitizmusnak nincs helye a katolikus egyházban.

A szentatya semmilyen körülmények között nem kívánja tolerálni az antiszemitizmust - vélekedett a püspök, "szörnyűségesnek" nevezve azt, ha valaki ennek ellenkezőjét állítja. Még élesebben bírálta Angela Merkelt Walter Mixa augsburgi püspök, aki szerint a kancellár "politikai és diplomáciai hibát" követett el.

Több lap is bírálta Merkelt állásfoglalása miatt. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint például nem lett volna szükség arra, hogy XVI. Benedeket a holokauszt tagadásától vagy akár "bagatellizálásától" való elhatárolódásra szólítsák fel, ezt ugyanis a pápa már többször megtette. Ugyanakkor a Berliner Zeitung és a Financial Times Deutschland szerint Merkel helyesen cselekedett. 

Federico Lombardi vatikáni szóvivő is kijelentette: a pápa "világosabban el sem ítélhette volna" a holokauszttagadást.  A szóvivő egyebek mellett felhívta a figyelmet XVI. Benedeknek a múlt héten kifejezett "teljes és vitathatatlan szolidaritására", amellyel a zsidók iránt viseltet. A Vatikán ugyanakkor Williamson svéd tévéinterjúját és annak időzítését "tudatosan felállított csapdának" tartja, hogy ezzel is kínos helyzetbe hozzák a rehabilitációra készülő pápát (a svéd újságírók ezt tagadják). 

Mint egyébként kiderült, 22 perccel az adás előtt Williamson ügyvédei megpróbálták leállítani az interjú sugárzását - hiába. 

Lombardi csütörtöki nyilatkozata szerint egyébként a Vatikán rosszul kommunikálta a tradicionalista püspökök visszafogadásáról hozott döntést. Mint mondta, a kiközösítés alóli feloldásról szóló rendeletet még az utolsó pillanatokban is tárgyalták, és bizonyos pontok zavarosak maradtak. Ráadásul a dokumentum idő előtt kikerült több internetes oldalra és újsághoz. "Nem tartottuk kézben a tájékoztatás feletti ellenőrzést" - mondta a szóvivő az interjúban, amely pénteken jelenik meg a La Croix című keresztény újságban.

Csak annyit mondott, hogy nem büntethető

Mint arról beszámoltunk, a tradicionalista püspök a svéd csatornának elmondta: "történelmi bizonyítékok erősen ellentmondanak annak, hogy szándékosan hatmillió zsidót öltek meg gázkamrákban Adolf Hitler előre megfontolt politikája nyomán", legfeljebb 2-300 ezer ember halt meg szerinte a náci táborokban. (Williamson egyébként nem először tagadta nyilvánosan a holokausztot: húsz éve közölte, a "a zsidók találták ki a holokausztot, hogy alázatosan térden csúszva engedélyezzük az új államukat, Izraelt".)
Richard Williamson szerdán ügyvédjén keresztül úgy nyilatkozott, hogy nem büntethetők a svéd SVT televíziónak adott nyilatkozatában elhangzott holokauszttagadó kijelentései. 

A Financial Times Deutschland online kiadása idézte szerdán Günther Ruckdäschel regensburgi főügyészt, aki elmondta, hogy egy ügyvéd jelenkezett nála a brit születésű, de jelenleg Argentínában élő Williamson püspök nevében, és tudatta, védence álláspontja szerint nem szabható ki rá büntetés az ügyben. Érvelése szerint Williamson ígéretet kapott a svéd tévéstábtól, hogy kizárólag Svédországban sugározzák az interjút.

A bajor igazságszolgáltatás büntetőeljárást kezdeményezett január 23-án Williamson ellen. Németországban büntetni rendeli a törvény a holokauszt nyilvánosság előtti tagadását, s mivel Williamson német területen, a bajorországi Zaitzkofenben adta (2008 novemberében) hírhedtté vált nyilatkozatát, az ügyészség felfogása szerint az idevágó német törvény vonatkozik rá. Williamson és védője nyilván azért hangsúlyozza a svéd tévéstáb állítólagos ígéretét, mert ha a nyilatkozat nem a német nyilvánosságnak szólt, hanem "csak" a svédnek, nem alkalmazható rá az idevágó német jogszabály. A regensburgi főügyész jelezte: lehetséges, hogy a svéd tévéstáb tagjait is meghallgatják az ügyben.