Etikai alapokra helyezett gazdasági rendszerre van szükség

A Nemzetközi Caritas felhívásában arra kérte a G20-csúcstalálkozó tagjait, hogy a szegények érdekeit állítsák a reformok középpontjába, amely az igazságosságra és az egyenlőségre alapuló új gazdaság építéséhez vezet. A segélyszervezet szerint a gazdasági válság leginkább a szegényeket érinti: legalább 53 millió ember süllyed szegénységbe a fejlődő országokban; az elmúlt évben 135–150 millióan kerültek hátrányos helyzetbe az élelmiszer- és az üzemanyagárak növekedése következtében.

Oscar Rodriguez Maradiaga bíboros, a Nemzetközi Caritas elnöke kifejtette: a globális gazdasági válság kialakulásának oka, hogy  a hatalommal rendelkező szűk csoport gazdagságra törekvése miatt háttérbe szorult az etika. Úgy tudunk szembe nézni a válsággal, ha kijavítjuk a kapzsiság okozta hibákat, és a krízist lehetőségnek tekintjük a szolidaritáson, igazságosságon és békén alapuló rend megteremtésére. A gazdag országok nem bújhatnak ki a válságra hivatkozva kötelezettségeik alól a fejlődő országok támogatásában.

A Caritas világméretű megegyezésre szólít fel a klímaváltozás terén, a várható pusztító következmények elkerülése érdekében. A bankok megmenthetőek, de az éghajlat nem – figyelmeztet a nemzetközi jótékonysági szervezet. Az ENSZ, a Világbank és a Nemzetközi Pénzügyi Alap mielőbbi reformjára van szükség annak biztosítása céljából, hogy a szegényebb országok nagyobb részt vállalhassanak a döntéshozatalban. Igazságos kereskedelemre, az adósságok eltörlésére és olyan intézkedések meghozatalára van szükség, amelyek mozgósítják a nemzeti pénzügyi erőforrásokat a fejlődő országokban. Továbbá igazságosabb vagyonelosztási rendszert, átláthatóbb fizetési és adózási rendszer kialakítását sürgeti a Caritas.

Meg kell ragadni az alkalmat a világ pénzügyeinek átalakítására – szerepel az Egyházak Ökumenikus Tanácsának levelében. A jelenlegi világméretű pénzügyi válság egyben lehetőség is a szilárd erkölcsi alapelveken nyugvó, hosszútávú átalakításra. Új pénzügyi rendszert kell kialakítani, amelyben megvalósulhat minden ország és a civil társadalom részvétele – ezzel a javaslattal fordult a világtanács főtitkára, Samuel Kobia lelkész a brit miniszterelnökhöz, Gordon Brown-hoz az április 2-án tartott londoni G20-csúcstalálkozó kapcsán. Brown a G20 országok soros elnöke; a csoport tagjai közé tartozik a világ nyolc legfejlettebb országa (G8) és a fejlődő gazdasági erők egyes képviselői. Az Egyházak Világtanácsának főtitkára 12 konkrét javaslatot fogalmazott meg a londoni tanácskozásra, valamint az ENSZ-közgyűlés májusi ülésére.

Kobia levelében radikális változások szükségességét hangsúlyozza a pénzügyi rendszer drámai átalakulása miatt. E cél megvalósításához bátor és új intézkedésekre van szükség – így Kobia. Üdvözli a fenntartható gazdaság nemzetközi chartájának tervét, amelyet Angela Merkel német kancellár és Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök javasolt. Kobia szerint a becsületességet, a társadalmi igazságosságot és az emberi méltóságot kell az új pénzügyi rendszer középpontjába állítani. Olyan mechanizmusokra van szükség, amelyek megfékezik a kapzsiságot.  A pénzügyi válságot szélesebb kontextusba helyezve Kobia megállapította: az egyházak szerint a világméretű szegénység elleni küzdelemnek, az élelmiszerválságnak és a klímaváltozásnak ugyanolyan figyelmet kell szentelni, mint annak, hogy megvédjük az intézményeket a pénzügyi összeomlástól.