Eltörlik a karácsonyt Oxfordban?

Létrehozás: 2008. november 06., 09:44 Legutolsó módosítás: 2008. november 06., 09:46

Oxford - A város önkormányzata úgy döntött, hogy eltöröl mindenfajta utalást a karácsonyra: december 25-e és az azt követő időszak a „téli fény ünnepe” nevet fogja viselni. Gianfranco Ravasi korunk kultúrájáról nyilatkozott a Radio Vaticana adásának. Forrás: Magyar Kurír

Eltörlik a karácsonyt Oxfordban?

Nem lesz karácsony?

A határozat azt akarja elérni, hogy a keresztény ünnep ne kapjon túlzott hangsúlyt, s emiatt ne szoruljon háttérbe a többi vallás – áll a helyi hatóság indoklásában.
A Guardian című napilap Szabir Husszain Mirzát, az oxfordi muzulmán tanács elnökét idézi az ügy kapcsán: Ez az az esemény, amelyre mindenki egész évben vár. Keresztények, muszlimok és más vallások képviselői is örülnek a karácsonynak. Harag van bennem, és mély csalódottság. A karácsony különleges ünnep, ne tegyünk úgy, mintha nem létezne. A keresztények joggal érezhetik megbántva magukat, és meg vagyok győződve róla, hogy az emberek 99%-a nem ért egyet a döntéssel. A karácsony része a brit identitásnak is.”
Eli Bracknell, a Zsidó Oktatási Központban tanító rabbi így fogalmazott: „Fontos, hogy fenntartsuk a brit karácsony hagyományát. Bármi, ami a hagyományos kultúra és a kereszténység gyengítését célozza az Egyesült Királyságban, nem lehet pozitív a brit identitás számára.”
Az eset kapcsán Gianfranco Ravasi, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke a Radio Vaticanának adott interjút. A döntés mögött meghúzódó szándék szerinte nem a „túlzások” elkerülését célozza, hanem el akar halványítani valamit, hogy az ember elveszítse identitását és történelmét. Nem valódi párbeszédre törekszik, hiszen az éppen az identitások által épül. „Úgy vélem – fogalmazott Ravasi –, itt nem csupán hóbortról van szó, hanem egy arcunkat meghatározó fontos dolog tudatos tagadásáról. T. S. Eliot angol-amerikai költőnek van egy mondata: „Ha veszni hagyjuk keresztény jellemzőinket, végül nemcsak saját magunkat veszítjük el, hanem arcunkat is.”
A múltban a vallási szimbólumok jelenléte körül folytak viták, a vallással való szembenállásként egészen alternatív rendszereket is be akartak vezetni. Ez az előrehaladó tagadás azonban most egyfajta szürke áramlattá, köddé vált; és egy könnyed és alapok nélküli elemet akar bevezetni – ez a szekularizáció mai, sajátos jellemzője. Nem tagadják Istent, csak épp nem vesznek róla tudomást. Lelkipásztori feladatunk így még összetettebbé válik: a tagadással szemben még lehet érvelni, de az effajta színtelen, szagtalan, íztelen „társasjátékra” már képtelenség reagálni. Már nem a múltbéli, határozott ateizmussal állunk szemben, hanem a közömbösséggel, amely mindent felhígít, kifakít, és végül talán azt is megakadályozza, hogy az ember feltegye magának a legalapvetőbb kérdéseket, amelyek egy szilárdságot nélkülöző, képlékeny környezetben szertefoszlanak – mondta az érsek.
Az elmúlt húsz évszázad kultúrája, művészete, gondolkodása, etikája nagy értékeket teremtett. Ma azonban egy felszínes kultúrával találjuk szemben magunkat, amely már nem tud nagy nézeteket, rendszereket teremteni. Amit ma látunk, az sokkal inkább egy reakció megnyilvánulása, nem pedig egy világszemléletből fakadó hiteles kultúra kifejeződése – zárta gondolatait Ravasi érsek.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben