Eckhart mester legrégibb prédikációtöredékére bukkantak
Göttingen – A középkori teológus és filozófus a göttingeni egyetemen őrzött egyik művének most azonosított pergamenrészlete Eckhart mester (kb.1260–1328) egyik misztikus tanításának töredéke. Forrás: Magyar Kurír
A göttingeni töredéket Gisela Kornrumpf írásszakértő vizsgalatainak eredményeként a március közepén Münchenben rendezett konferencián mutatták be, melyet a középkori keresztény misztikus gondolkodóról elnevezett tudományos társaság és Bajor Katolikus Akadémia szervezett „Eckhart mester eredetiben – tények, képek, legendák 750 év távlatából” címmel.
A közelmúltban azonosított pergamenrészlet a göttingeni egyetem 1802-ben alapított gyűjteményének kincsei közé tartozik; a gyűjtemény több mint ezer okmányt, kéziratot, töredéket és pecsétet tartalmaz.
Karin Schneider, németnyelvű középkori szövegek szakértőjének adatai alapján a kétoldalas kézirattöredék a XIV. század első negyedéből származik. Az újonnan felfedezett pergamen Eckart mester egyik prédikációjának nemcsak az eddig meglelt legrégibb részlete, hanem a középkori teológus-filozófus egész életművének egyik legkorábbi darabja. Egyedülálló továbbá, hogy az ismeretlen írnok még a misztikus életében jegyezte le a szöveget.
A töredéken az Újszövetség első János-leveléhez írt prédikáció kétharmada olvasható, melyben Eckhart mester arra buzdítja a híveket, hogy lelkük nemesedése érdekében, Isten megtestesülésének értelmét követve, kiüresedve, akaratukról lemondva, „cselekedeteiket miértek nélkül végezzék” – szerepel a göttingeni pergamenen.
Mindezidáig tisztázatlan, hogy pontosan hogyan és mikor került a pergamentöredék Göttingenbe. Feltételezhetően összefüggésben áll azon ismeretes ténnyel, hogy Eckhart mester a domonkosrend türingiai helynökeként 1296-től a göttingeni gyűlésre is hatással volt.
