Klímacsúcs: Dörgő beszédek a nyitónapon

„Ezt a lehetőséget nem szalaszthatja el a világ” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg a koppenhágai klímakonferenciát Lars Loekke Rasmussen dán miniszterelnök. Az ENSZ kéthetes klímacsúcsára 192 ország küldöttei érkeztek meg hétfőre, hogy értékelhető eredményt próbáljanak meg elérni a klímaváltozás elleni küzdelemben. Mintegy száz elnök és miniszterelnök jelezte, hogy részt vesz a konferencián. A találkozón ott lesz például Barack Obama amerikai és Nicolas Sarkozy francia elnök, Gordon Brown brit, Manmohan Singh indiai miniszterelnök.

A cél, hogy új globális egyezmény szülessen a föld éghajlatának melegedéséért felelős károsanyag-kibocsátásról, amely felváltaná a 2012-ben lejáró kiotói szerződést. A kibocsátás-csökkentés mértékét az alapján szabnák meg, hogy a föld átlaghőmérséklete ne emelkedjen 2 Celsius-foknál nagyobb mértékben az iparosodás előtti hőmérséklethez képest. Ezt a számítások szerint úgy lehetne tartani, ha 2050-ig a felére csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást.

Az ENSZ szerint az államok nem várt számban ígérték meg saját károsanyag-kibocsátásuk csökkentését. A csúcs első napján azonban a BBc tudósítása szerint nyilvánvalóvá vált, hogy a különféle érdekcsoportok között egyelőre nincs egyetértés abban, hogy mely államoknak milyen áldozatot kellene vállalniuk – akár saját gazdasági növekedésük rovására – a cél érdekében.

Bár a júliusi G8-csúcson a vezető ipari hatalmak a maximum 2 Celsius fokos átlaghőmérséklet-emelkedést lőtték be célként az iparosodás előtti hőmérséklethez képest, a kis szigetországok Koppenhágában jelezték, hogy ez a szint számukra túl szerény, a tengerszint emelkedése miatt óriási károkat okozna nekik, ezért szeretnék 1,5 Celsius fokra csökkenteni a célt.

Ugyanezt számos afrikai ország támogatja a BBC szerint. A brit közszolgálati televízió tudósítója szerint az Afrikai Unió országai kilátásba helyezték, hogy elhagyják a tárgyalóasztalt, hacsak nem kapnak arra ígéretet, hogy a fejlett államok költségén környezetbarátabbá tehessék saját gazdaságaikat.

Nincsenek egységes állásponton az EU vezetői sem. Egyelőre nem tudják eldönteni, hogy megemelje-e a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett vállalásait az EU annak érdekében, hogy javítsa a csúcs eredményességét. Miközben egyes tagországok szerint már most fel kellene emelni az uniós vállalást 20-ról 30 százalékos kibocsátás-csökkentésre, más tagállamok egyelőre óvatosak, vagy éppen ellenzik ezt.

A koppenhágai csúcson alapvetően három kérdésben kellene megegyezniük a résztvevő államoknak. Az első az üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkentése, ez főként a fejlett országokra róna feladatokat. A második a fejlődő országok iparának zöldebbé tételére adott pénzügyi támogatás, amelyet a szegény országok a világ vezető hatalmaitól várnak. A harmadik a világ erdeinek pusztításának megállítása.

Dörgő intelmek

Rasmussen dán miniszterelnök megnyitóbeszédében azt mondta, a világ az emberiség és a bolygó megmentését várja a konferencia résztvevőitől. „A találkozó végére ki kell állnunk a világ elé, és megmutatni, hogy éltünk a lehetőséggel, és egy jobb jövő reményében cselekedtünk" – fogalmazott.

Connie Hedegaard, a konferencia elnöki tisztét betöltő dán miniszter – egyúttal az Európai Unió klímaügyi biztos-jelöltje – beszédében úgy vélte: a megegyezés kulcsa az, hogy megtalálják a módját a szegény országok anyagi támogatásának a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. „Ez a nekünk adatott esély. Ha most elbukunk, évekbe telhet, amíg újabb esélyt kapunk. Ha kapunk egyáltalán” – fogalmazott. Szerinte magán- és közösségi forrásokra egyaránt szükség lesz, és azt is tisztázni kell, hogy milyen csatornákon juttassák el a pénzt a rászoruló országokhoz.

Megtámogatják

A klímacsúcs nyitónapjára az amerikai környezetvédelmi hatóság (Environmental Protection Agency, EPA) fontos bejelentést időzített: a szervezet vezetője közölte, az EPA az emberi egészségre veszélyes szennyező anyagnak minősítette az üvegházhatást fokozó gázokat. A bejelentés kulcsfontosságú lehet Obama számára, mert a határozat alapján akkor is be lehet vezetni a kibocsátás csökkentését előíró szabályokat, ha nem sikerül elfogadtatni a jelenleg a Kongresszus előtt levő klímavédelmi törvényjavaslatot.

Bár a Kongresszus egyelőre eltolta a döntést, a világ vezetőire egyre nagyobb nyomás nehezedik a klímavédelem terén. A BBC idéz egy friss közvélemény-kutatást, amely szerint a világszerte megkérdezettek 64 százaléka különösen fontos problémának tartja a globális felmelegedést. A Globescan által készített felmérés eredménye szerint 20 százalékkal többen tartják fontosnak ezt a kértdést, mint 1998-ban.

A nyitó napon 45 ország összesen 56 napilapja közös, 20 nyelven megjelent vezércikkben szólította fel a klímaváltozás elleni küzdelemre a világ vezetőit, 226 környezetvédő szervezet pedig ugyancsak a tanácskozás startjához időzítve tízmillió aláírást gyűjtött össze egy online petícióhoz, amely bátor fellépést és egy „igazságos, átfogó és kötelező érvényű" szerződés kidolgozását kéri a küldöttektől.