Csillagászati kiállítás a Vatikáni Múzeumokban 400 év megfigyelő eszközeiből

Létrehozás: 2009. október 16., 13:38 Legutolsó módosítás: 2009. október 16., 13:47

Róma – Október 16-tól három hónapon át (január 16-ig) látogatható a tárlat, amelyen most először tekinthető meg az itáliai obszervatóriumok öröksége Galilei korától kezdve napjainkig. Forrás: rv.de, reformatus.hu

A kezdeményezés az asztronómia nemzetközi évében született. A nagy történelmi és kulturális értékű kiállítás kiemelkedő darabjait a tárlat kurátora, Ileana Chinnici csillagász mutatta be a Vatikáni Rádiónak: A könyvek, archívumi dokumentumok mellett talán a legértékesebb eszközök a Galilei kora előtti időből származó asztrolábiumok. (A Krisztus utáni I. századtól kezdve megjelenő eszközök bizonyos csillagászati számítások gyors elvégzését tették lehetővé analóg illetve grafikus úton). Szintén nagy értéket képviselnek a XVII. századi teleszkópok, egyes kéziratok, vagy Angelo Secchi atya eszközei. Híres a Firenzei Országos Könyvtárban őrzött kézirat, Galilei „Sidereus Nuncius” című írása. Ebben egy teleszkóp, vagyis távcső vázlatát rajzolja meg a csillagász, mely forradalmasította az asztronómiát.  A kiállítás egyben elénk tárja az embert is, aki századokon át figyelte a csillagokat, s tette ezt nemcsak tudományos érdeklődéssel, hanem költői és spirituális ihlettel is. Erre emlékeztetett október 14-én a tárlat vatikáni sajtóbemutatóján Gianfranco Ravasi érsek, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke: A tudomány és a teológia nem egymásnak ellentmondó, hanem párhuzamos tanítást képvisel. Mindkettőnek megvan a saját független működése, módszertana, ismeretelmélete, nem állnak konfliktusban egymással. Az utóbbi években egyre inkább párbeszédet folytat egymással a teológia és a tudomány, ezt példázza a mostani kiállítás is. Ezt az irányvonalat képviselte Tischner, majd Michael Heller, aki elnyerte a 2008-as Templeton-díjat. Elméletük szerint a teológia és a tudomány független egymástól, de csak úgy alkothatunk teljes képet a világról, ha figyelembe vesszük mindkettő álláspontját. P. José Gabriel Funes az általa vezetett Vatikáni Csillagvizsgáló történetét és jelentőségét hangsúlyozta a sajtóbemutatón. A kiállított tárgyak között van egy igen becses darab: a naptárt megelőző korból, a XVI. századból való asztrolábium, amelyet XIII. Leó pápa kapott ajándékba papi jubileumára. Köztudott, hogy a pápák mindig is nagy érdeklődést tanúsítottak az asztronómia iránt. Ezt jelzi az is, hogy a Vatikáni Csillagvizsgáló kibővült, Castel Gandolfo-i székhelyét nemrég maga XVI. Benedek pápa áldotta meg. 

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben