Cipőben ment be az ammáni nagymecsetbe XVI. Benedek
A vallás politikai manipulációktól való védelmére kérte a keresztényeket és a muzulmánokat XVI. Benedek az ammáni nagymecsetben tartott beszédében. A pápa pártfogást kért az iraki keresztények számára, ám emlékeztették 2005-ös regensburgi előadására, amelyben irracionális és erőszakos vallásként idézte fel az iszlámot. Forrás: MTI / NOL
XVI. Benedek pápa meglátogatta szombaton Jordánia nagymecsetjét a fővárosban, Ammánban.
Muzulmán vallási vezetők, magas rangú jordániai állami tisztségviselők és diplomaták előtt mondott beszédében a katolikus egyházfő felszólította a keresztényeket és a muzulmánokat, hogy védjék meg vallásukat a politikai manipulációtól. Kifejezte óhaját, hogy a világ két legnagyobb vallása harmóniában éljen egymás mellett, a keresztények és a muzulmánok "együtt keressék azt, ami igaz és helyes". "A vallás gyakran politikai célú ideológiai manipulálása szít feszültséget, okoz megosztottságot és idéz elő olykor erőszakot is a társadalomban" - mondta.
Beszédének egy részében a pápa az "irgalmas és könyörületes" istenről szólt, azokat a jelzőket használva, amelyeket a muszlimok rendszerint használnak, ha Istent említik. XVI. Benedek szót emelt beszédében az iraki keresztényekért. Felszólította a nemzetközi közösséget, az iraki politikai és vallási vezetőket, hogy tegyenek meg mindent e régi keresztény közösség alapvető jogainak védelméért és azért, hogy békességben élhessen együtt Irak más vallású lakosaival.
Válaszbeszédében Gazi bin Mohammed bin Talal, II. Abdalláh jordániai uralkodó vallási főtanácsadója és unokatestvére emlékeztette arra a pápát, mennyire megbántotta a muzulmánokat világszerte, amikor a regensburgi egyetemen mondott 2006-os beszédében idézett egy XIV. századi bizánci császárt, aki "irracionális és erőszakos" vallásként jellemezte az iszlámot, "gonosznak és embertelennek" nevezte Mohamed próféta tanításait.
Hozzátette azonban: a muzulmán világ méltányolja, hogy a Vatikán utólag tisztázta a dolgot, és elfogadta, hogy a pápa nem a saját véleményét fejezte ki, hanem csupán egy történelmi idézetet használt. Elismeréssel szólt arról, hogy a katolikus egyházfő "számos baráti gesztust" tett a muzulmánok felé felháborodást kiváltó 2006-os beszéde óta. Kérte a pápát, hogy emeljen szót a Fülöp-szigeteki és egyes afrikai muzulmán kisebbségekért is, akiket a keresztény többség "sanyargat".
Újságírók megkérdezték Federico Lombardi atyát, a Vatikán szóvivőjét, miért nem vette le a pápa a cipőjét, amint ez bevett dolog a muzulmán világban, amikor belépnek egy mecsetbe. A szóvivő válasza szerint az egyházfő azért nem húzta le cipőjét, mert vendéglátói nem kérték erre. Semmi esetre sem szabad ezt úgy értelmezni, mintha tiszteletlen lett volna az iszlámmal szemben" - tette hozzá."XVI. Benedek kész lett volna levenni a lábbelijét, de kísérői speciális útvonalat választottak számára, leterítettek elé egy futószőnyeget (amikor körbevezették a néhai I. Husszein királyról elnevezett muzulmán szent helyen), és nem kérték a cipő levételére" - mondta a szóvivő.
XVI. Benedek ezúttal nem imádkozott, mint 2006-os törökországi mecsetlátogatásán, hanem "tiszteletteljes elmélkedésbe merült" egy kis időre - mondta Lombardi atya. Konzervatív katolikusok bírálták a pápát 2006-ban, amiért Mekka felé fordulva imádkozott egy isztambuli mecset imámjával együtt.
Mózes nyomdokain
Ezt megelőzően közel-keleti látogatásának második napján, szombaton XVI. Benedek pápa a jordániai Nebo hegyéhez zarándokolt el, ahonnan a hagyomány szerint Mózes megpillantotta Kánaánt. A Jordánában tartózkodó katolikus egyházfő nagy hangsúlyt fektet arra, hogy javítsa egy rosszízű kijelentése miatt megromlott kapcsolatait az iszlám világgal.
A katolikus egyházfő kijelentette, hogy közel-keleti látogatása emlékeztető arra, hogy a "zsidókat és a keresztényeket elválaszthatatlan kötelék fűzi egymáshoz". Hangozatta reményét, hogy a kölcsönös tisztelet és együttműködés jegyében felülkerekednek a zsidók és keresztények a megbékélés akadályain.
A szentatya néhány percig szemlélte a Jordán völgyét és a távoli Jeruzsálem dombjait arról a helyről, ahol a Biblia szerint Mózes meglátta az Ígéret földjét. A kíséretében lévő egyházi vezetők előtt arabul mondta, hogy Béke veletek! (Asz-Szálem Alajkum).
Ezután ellátogatott a közeli Madabába is, ahol megtekintette a Szent György ortodox bazilikát, amelyben a Szentföld első mozaik-térképe látható. Ezt követően megáldotta annak a jövendő katolikus egyetemnek a sarokkövét, amelyet a vallások közötti összhangra kínosan ügyelő muzulmán Jordánia segítségével építenek fel.
A nap folyamán a szentatya a fővárosban, Ammánban imát mond Jordánia legnagyobb mecsetjében, majd beszédet mond muzulmán vezetők előtt.
Elemzők szerint XVI. Benedek nagy hangsúlyt fektet arra, hogy javítsa kapcsolatait az iszlám világgal. Sok muzulmán felháborodott azon a kijelentésén, amit 2006-ban tett. Egy beszédben II. (Paleolog) Mánuel XIV-XV. századi bizánci császár egyik könyvét idézte, amelyben a császár egy perzsa muzulmán tudóssal folytatott párbeszédét ismertetve kijelenti: Mohamed próféta - akit a muzulmánok vallásalapítóként tisztelnek - csak gonoszságot és embertelenséget terjesztett. Később kifejtette, mélységesen sajnálja, hogy beszéde ilyen hatást váltott ki, s az elmondott idézett nem tükrözi véleményét.
A különböző vallások közötti közeledés jegyében a pápa a németországi Kölnben és az egyesült államokbeli New Yorkban ellátogatott az ottani zsinagógába, és a tervek szerint az év folyamán Rómában felkeresi a központi zsinagógát.
XVI. Benedek pénteken kezdte meg nyolcnapos szentföldi zarándoklatát, amelynek során Jordániát, Izraelt és az egyik palesztin területet, Ciszjordániát keresi föl.
