Az orosz pátriárka megosztotta Ukrajnát

Az amerikai Time kiadvány szerint Kirill kijevi látogatásának valós célja abban állt, hogy erősítse meg Oroszország befolyását Ukrajnában és magát az utazást pedig nem más kezdeményezte, mint a Kreml. Az Ukrán Külügyminisztérium Diplomáciai Akadémiájának egyik munkatársa úgy fogalmazott, hogy Kirill pátriárka személyében nem egy egyházi személyt, hanem egy orosz tisztségviselőt látunk, majd hozzátette, hogy „az egyház a Kreml játékaiban a fegyver szerepét játssza”.

Kirill, Moszkva és az egész Rusz pátriárkája július 27-én, egészen pontosan egy évvel később elődje, II. Alekszej látogatása után érkezett Ukrajnába. Tíznapos látogatása alatt találkozott az összes ortodox testvéregyház képviselőivel, politikusokkal, társadalmi személyekkel. Kirill pátriárka többször is kihangsúlyozta, hogy látogatása kizárólag vallási és nem politikai jellegű, ennek ellenére sokan úgy látták, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Már kijevi tartózkodásának elején verekedés tört ki az ukrán szélsőséges nacionalisták és az orosz ortodox egyház támogatói között.

A pátriárka július 27-én kijelentette, hogy zarándokként érkezett Ukrajnába, és nem politikai okok miatt, ahogy azt a nacionalista ukrán politikusok és szakadár ortodox egyházi személyek feltételezték. A látogatást ellenző mozgalom képviselői szerint a pátriárka növelni akarja az orosz befolyást Ukrajnában. A nacionalisták és a szakadárok által szervezett tiltakozó demonstrációknak azonban nem volt nagy visz­szhangja. Kijev központjában közel 300 tüntető jelent meg az egyházfő ellen, transzparenseiken a következő feliratokkal: „Istenben hiszünk, nem a Kremlben”. Az ellenállásnak természetesen történelmi háttere van, hiszen az 1991-ben indult önállósodási törekvéseknek köszönhetően Ukrajnában két szakadár egyház jött létre: az egyik a Filaret által vezetett ukrán ortodox egyház kijevi patriarkátusa, a másik pedig az ukrán autokefál egyház.

Viktor Juscsenko ukrán államfő még Kirill látogatása előtt bejelentette, hogy az ortodox egyházban történt szakadás megszüntetéséről és az egységes ukrán egyház megalapításáról kíván tárgyalni a pátriárkával. A beszélgetés azonban nem hozott előrelépést. Kirill pátriárka törekvésével ellentétben az ukrán elnök újra a független nemzeti egyház szükségességét hangsúlyozta. Ezzel kapcsolatban a pátriárka kijelentette: Ukrajnában már létezik egy Helyi Egyház – ahogy fogalmazott –, amely 988-ban, a Kijevi Rusz megkeresztelésének évében jött létre. Ennek köszönhetően létezhet ma Ukrajna, mint független állam – mondta az államfő.

Az ukrán nacionalisták felháborodtak azokon a kijelentéseken is, miszerint Kirill az egész Rusz pátriárkájának számít, azonban az Oroszországi Föderációban él, Moszkva városában. Ebben a megfogalmazásban nincs semmi imperializmus, nincs semmi mások feletti uralkodási törekvés, hanem pontosan tükrözi, hogy a pátriárka – atyja mindenkinek, függetlenül attól, hogy milyen színű útlevél van a zsebében, melyik államban él – mondta Kirill Kijevben.

Az elektronikus sajtóban komoly visszhangja volt annak, hogy Kirill lemondta egy nyugat-ukrajnai városba, Rivnébe tervezett látogatását. Az ok feltehetőleg az ukrajnai nacionalisták heves tiltakozása volt.

Ukrajnában nagyon eltérőek a reakciók az orosz pátriárka tíznapos látogatásával kapcsolatban. A lem­bergi egyháztörténész, Oleg Turij szerint a pátriárka a „sztálinizmus rehabilitációjáért emelt szót. Azt mondta ugyanis, hogy a nemzeti szocializmus rossz dolog volt, de a sztálinizmus sem volt jó, de a két totalitárius rendszert nem lehet összehasonlítani egymással. Ez az álláspont szoros kapcsolatban áll az aktuális orosz állampolitikával. Hiszen Oroszországban a szovjet modell visszaállításának a folyamatát tapasztalhatjuk”. Az egyháztörténész szerint az utazás ideológiája ahhoz próbál hozzájárulni, hogy megmutassák a világnak: az ukrajnai ortodoxok a nagy orosz civilizáció részét alkotják. Ezért ezt a látogatást nem puszta főpásztori vizitnek kell tekinteni, hanem politikai vállalkozásnak.