Az EU-miniszterek szerint szabadságmozgalomról van szó Észak-Afrikában
Egyöntetűen szabadságmozgalomnak tartják az európai uniós tagországok fejlődő világgal, azaz nemzetközi fejlesztési politikával foglalkozó miniszterei az észak-afrikai országokban tapasztalható megmozdulásokat – jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár a miniszterek brüsszeli informális találkozóját követően, kedden. Forrás: MTI
Hozzátette, hogy a szabadságmozgalom jellegbe ugyanakkor esetenként keverednek szociális és gazdasági megfontolások, illetve vallási, néha akár fundamentalista motiváció is. Feltűnő módon hiányoznak viszont a Nyugat-ellenes vagy akár Izrael-ellenes megnyilvánulások – vélte.
A brüsszeli kötetlen megbeszélésre az előző napi hivatalos uniós külügyminiszteri ülés margóján került sor. Az Egyiptomban tartózkodó Catherine Ashton külügyi EU-főképviselő kérte meg az unió soros magyar elnökségét, hogy helyette vezesse a találkozót. Az észak-afrikai helyzetet elemezve Németh Zsolt rámutatott arra is, hogy a mostani történések párhuzamba állíthatók az 1989-90-es közép- és kelet-európai rendszerváltozásokkal, hiszen polgári demokratikus forradalmi jellegzetességeik is vannak. Kifejtette: az EU ezt a folyamatot pozitív irányban tudja befolyásolni, ha el tudja kerülni a kelet-európai rendszerváltások idején tapasztalható magatartást: a meglepettséget, aggodalmat, fenntartásokat.
Az államtitkár emlékeztetett: az unió már döntött arról, hogy a szomszédságpolitikai együttműködés keretében létrehozott egyik pénzalapban 2013-ig rendelkezésre álló 80 millió eurót az új fejlemények fényében átcsoportosítja. Mérlegelik azt is, hogy az EU hozzon létre egyfajta „demokrácia-pénzalapot", és ebből támogassa a szomszédságában zajló demokratikus folyamatokat.
Líbiát illetően a találkozó résztvevői egyöntetűen elítélték Moammer Kadhafi rezsimjének a tüntetők elleni erőszakos fellépését. Szó esett a megbeszélésen Dél-Szudánról is. A tanácsülés közös programalkotást határozott el a függetlenné válással kapcsolatos államépítési feladatokra – tájékoztatott Németh Zsolt.
Az EU elsősorban az államigazgatási és rendészeti intézmények, továbbá a közszolgáltatások létrehozására irányuló feladatokba kapcsolódik be. Itt vizsgázni fog az EU fejlesztéspolitikája – fogalmazott az államtitkár –, hiszen nagyon nehéz körülmények között, például 80 százalékos írástudatlanság mellett, „a semmiből kell létrehozni egy államot".
A dél-szudáni művelet fontos lehet a Szahara déli részén fekvő Szahel-övezet egészére vonatkozóan is, mert az EU ebben a térségben próbálhatná ki, hogy képes-e az elmúlt években széttagoltságot mutatónál hatékonyabb fejlesztéspolitikai koordinációra – emelte ki Németh Zsolt.
Tárgyaltak a miniszteri eszmecserén a nemzetközi fejlesztéspolitika jövőjéről kérdéseket, irányvonalakat felvető, úgynevezett zöld könyvről is. Németh Zsolt ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy az uniós felfogás szerint a fejlesztéspolitikának eddig hagyományosan a térségbeli szociális és gazdasági kihívásokra kellett választ adnia, figyelembe véve a biztonsági szempontokat is. Most harmadik elemként megjelent az emberi jogokat, jogállamiságot, demokráciaépítést is szem előtt tartó képesség szükségessége.
A közös sajtótájékoztatón Andris Piebalgs, az EU-bizottság fejlesztési biztosa hangoztatta, hogy az EU-nak ki kell használnia azt a képességét, hogy a világ legnagyobb segélyezője. Egyetértett azzal, hogy az uniós tagországoknak és intézményeknek a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolniuk tevékenységüket ezen a téren. Kiemelte a biztos azt is, hogy a fejlődő világ problémáinak megoldásához a gyökerekhez kell nyúlni: a legfontosabb feladat szerinte a szegénység felszámolása.
