Az egyiptomi koptok válaszúton
Tizenkettedik napja tartanak a tüntetések Egyiptomban, ahol a nép Mubarak elnök lemondását és széleskörű reformokat követel. Hogyan érinti mindez az országban élő kopt keresztény kisebbséget? Forrás: mindennapi.hu / Thurányi Kata – Tóth Miklós
A keresztények helyzete Egyiptomban sosem volt könnyű. Annak ellenére, hogy a szekuláris állam hivatalosan ugyanolyan jogokat biztosít a keresztény közösségek tagjainak, mint a muszlimoknak, a diszkriminációt napi szinten tapasztalják az egyiptomi keresztények.
Az elnyomó rezsim okozta nehézségeket fokozottan érzékelik a legjelentősebb egyiptomi keresztény irányzatnak számító koptok, ezért merül fel a kérdés, hogy vajon hogyan viszonyulnak a lakosság 10 százalékát kitevő közösség tagjai a „rendszerváltást” követelő tüntetésekhez.
Kétségtelen, hogy kevesen szeretik Mubarak elnököt, és amennyiben egy valódi demokratikus átalakulás történne Egyiptomban, az jelentősen javíthatná a helyzetüket. Sokan azonban mégis attól félnek, hogy az egyetlen szervezett ellenzéki erő, a Muszlim Testvériség hatalomra kerülésével egy iszlám fordulat következhet, ami a keresztények még erőteljesebb elnyomásához vezetne. Nehéz tehát közös álláspontra jutni a kérdésben, a tüntetések ugyanis ugyanúgy vezethetnek katasztrófához, mint a helyzet jelentős javulásához.
Imával és közösséggel
A tüntetések kitörését követően a kopt pápa, III. Senouda arra kérte híveit, hogy inkább ne csatlakozzanak az akkor még békés tünetésekhez, helyette imával és templomi szertartásokon való részvétellel fejezzék ki támogatásukat. A közösség néhány tagja azonban figyelmen kívül hagyta a tanácsot és mégis az utcára vonult, hogy elégedetlenségét kifejezze, annak ellenére, hogy a kopt egyházfő még január 31-én is hangsúlyozta TV-interjújában, hogy „mi mind Mubarak mellett állunk.”
Egyenlő jogok, igazságosabb politikai reprezentáció és új tempomok építése – ezek a legfontosabb „követelései” a kopt keresztényeknek. Ezeket Mubaraktól hiába kérték, egy demokratikus államban azonban mindez biztosított lenne – elsősorban ezért támogatják a tüntetéseket.
„Egy új rezsim sokkal nagyobb szabadságot hozhatna” – mondják a tüntetők, hozzátéve, hogy elegük van abból, hogy a jelenlegi hatalom egyáltalán nem védi meg őket.
Friss még az újévi mise után elkövetett, huszonegy áldozatot követelő alexandirai merénylet, illetve a rá egy hétre egy vonaton történt gyilkosság emléke, amely a szokásosnál is erősebb, napokig tartó feszültséget eredményezett a koptok és muszlimok között a térségben. Noha a koptokat ért erőszakos támadásokat szinte kizárólag szélsőségesek követik el – a szilveszteri merényletet a Muszlim Testvériség elítélte, sok egyiptomi muszlim pedig jelentkezett véradónak az eset után –, mégis rendkívüli módon megnehezítik a vallási csoportok napi szintű együttélését.
Együtt az utcára
Az ellentétek most háttérbe szorultak, a koptok és a muszlimok együtt tüntetnek Egyiptom utcáin. A találgatásokra pedig, miszerint a Muszlim Testvériség állna a megmozdulások mögött, büszkén válaszolják az egyiptomiak, hogy erről szó sincs: a muszlimok és keresztények egységesen jelen vannak és közösen tüntetnek.
Az állítólagos ellentétek hamis voltára mutat rá az is, hogy a beszámolók szerint a pénteken magas rangú kopt és muszlim vallási vezetők együtt, kéz a kézben vettek részt a Tahrír téri tüntetéseken, hangsúlyozva a nemzeti egység fontosságát és elutasítva a vallási különbségeket.
