Az Egyházak Ökumenikus Tanácsa elnökeinek pünkösdi üzenete

2010-ben, hasonlóan az első Pünkösdhöz, Krisztus hívei sok száz nyelven ünnepelnek, énekkel és imádsággal dicsérvén az Urat.

Jézus tanítványai azért fogadhatták azon az első Pünkösdön a Szentlélek ajándékát, mert bizalommal várták azt. Együtt voltak, és Isten ígéretébe vetett bizalommal várakoztak. Pünkösd reggelén Jeruzsálem telve volt az Újkenyér ünnepére hazatérő zarándokokkal. A hívek között ott voltak Jézusnak, a Feltámadottnak alázatos tanítványai is. S az ígéret beteljesedett. A Szentlélek rájuk szállt, és bizonyságtevőkké formálta őket. Olyan követekké, akiket meggyőzött Mesterük üzenete a szeretetről és igazságról. Ez a pillanat a megtérés alkalmává vált, amikor is az elfogadott ajándék és az emberek iránti elkötelező szó tevőlegessé lett bennük.

A megtérésre szóló felhívás ma talán nagyobb jelentőséggel bír, mint valaha azok számára, akik vágyakoznak Krisztus követésére és arra, hogy abban ismerjék fel az élet értelmét, hogy a szenvedőknek szolgálnak, bármi legyen is a szenvedés természete vagy oka. Amikor szívük mélységéig megérintette őket a Szentlélek, ezt mondták Péternek és egymásnak: „Mit tegyünk, atyámfiai, férfiak?" (ApCsel 2,37/b)

Sokan várják ma is a Szentlélek ajándékát. Ma is él az alázatosaknak egy kis csoportja, akik vágyakoznak a megtérésre. Bűnbocsánatért esedeznek a múltban elkövetett bűneik miatt, amelyek között első az Isten legnagyobb ajándéka, az élet elleni támadásuk tömegpusztító fegyverek készítése által. A megtérés reménysége felismerhető e világ néhány „nagyjának” abban az igyekezetében, hogy kijavítsák, ellensúlyozzák a gőgből és hatalomvágyból elkövetett vétkeiket. Igen, minden lehetséges annak, aki Krisztushoz fordul és a Szentlélek erejével igyekszik megváltoztatni azoknak a tervét, akik ma is azt hiszik, hogy a béke a nukleáris fegyverek fenyegetése árán vásárolható meg.

E világ bátor lelkei, akik csökkenteni kezdték a nukleáris arzenált bárcsak folytatnák azzal, hogy elérhető javakat biztosítanak azoknak, akik eddig ínségek között éltek. Különös tekintettel azokra, akiket éhínség, háborús erőszak és kivetettség kínjai próbálnak meg. Hisszük, hogy „Istennel minden lehetséges”.

Természetesen mi, akik Krisztus nevére kereszteltettünk, nem korlátozzuk a bűnbánatra való felhívás szükségességét a világ hivatalos vezetőire, hatalommal bíró közéleti személyiségeire. A bűnbánatra való felhívás ma is aktuális mindannyiunk számára, függetlenül nemzetiségünktől, életkorunktól és országunktól. Bűnbánatot kell tartanunk a szavaink és tetteink közötti szakadék miatt. A kicsinyhitűségünk miatt. A világ lelkületével való kompromisszumkészségünk miatt. És amiatt is, hogy hajlamosak vagyunk közömbösek lenni az igazságosság, a szolidaritás, az őszinte szeretet és az embertársi tisztelet iránt. A bűnbánatnak ezzel a mély lelkületével kell várnunk a hozzánk és gyülekezetünkhöz alászálló Szentlelket. Csak ekkor fogjuk felismerni a feltámadott Úrnak, a Küriosznak az arcát, és csak ekkor egyesülünk vele imádságainkban. Mondjuk hát alázatosan és megújuló lelkesedéssel: „Ó jöjj, Szentlélek! Formáld át a világot!”.

A Pünkösdkor alászálló Szentlélek töltsön el minket világossággal, reménységgel és örömmel. Adjon nekünk erőt, hogy azzal dicsőíthessük a mi Urunkat, hogy szeretettel szolgáljuk az ő világát. Mindannyiuknak áldott pünkösdi ünnepet kívánunk.

2010 pünkösdjén

Az Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnökei